A svéd kapcsolat

Jó hangulatú film a második világháború idejéből - bár ez önmagában ellentmondásos kijelentés, mégis igaz erre a humorosan tálalt alkotásra. A náci birodalom épp elkezdte a zsidók összegyűjtését és koncentrációs táborokba küldését, s a világnak fogal... Többma sem volt erről. Gösta Engzell mégis értette az idők hívó szavát, és addig ügyeskedett, amíg elérte célját. Bár papíron Svédország semlegesnek titulálta magát, a valóságban beleegyeztek Hitler minden követelésébe. Ezt a látszathelyzetet használta fel Gösta, hogy szóbeli jegyzéket küldjön; ez egy hivatalos értesítés, amelyet az egyik nemzet küld a másiknak, hogy állampolgárát ne bántsák. Addig csűrte-csavarta a jogi kiskapuk kínálta lehetőségeket - és szegte meg párszor a szabályokat -, míg sikerült kikerülni a németek előírásait, és engedélyt adtak a zsidók Svédországba menekülésére. A film végén megtudjuk, hogy ki mesélte el a történetet: Raoul Wallenberg, aki Budapesten folytatta a svéd útlevelek kiadását zsidó menekülteknek. A valóságban sosem találkoztak, de munkájuk kétségtelenül egymásra épül.