Zen Noir

Durván rétegfilm. Az emberek négyötöde simán csak agy.@szt kap tőle, ha megnézi. De nem fogja megnézni az emberek négyötöde. A maradék egyötöd négyötöde pedig nem fogja érteni. A többieknek (egyötöd egyötödének, azaz kb. 4%-ának) nagy eséllyel tetsze... Többni fog. Igazából egy kis illusztrációs történetet látunk a buddhizmus nagy japán ágáról, de úgy, hogy szerintem aki eddig nem tudta, hogy az mi fán terem, az nem ebből a filmből fogja megtudni. Van egy „bűncselekmény”, egy nyomozó, aki folyton kérdez, de nem a fontos kérdéseket teszi fel. Legalábbis eleinte. És vannak a szerzetesek, akik a naiv visszakérdezéseikkel teszik megfoghatóvá számunkra, hogy mennyire nem fontosak a nyomozó kérdései. Nagyon rövid, összvissz egy óránál alig hosszabb játékidőt kell kivárnunk ahhoz, hogy megfigyelhessük, mi sül ki belőle. A kivitelezés a legerősebb idegzetű nézőket is képes ledöbbenteni, mintha az egykori legendás Budapest TV stábja csinálta volna a valamikori stúdiójukban, a Pirx kalandjai sorozat előtt tisztelegve. Nekem még így is tetszett, mert a zen lényegét viszont egész jól megragadta, legalábbis szerintem. Csak akkor tudom ajánlani a számodra, ha elborult, kissé különös, elmélkedő figura vagy.