1847. november 8-án született Dublinban, szegénysorban. Abraham Stoker néven anyakönyvezték. Szülei – Charlotte Mathilda Blake Thornley, az édesanya és William Stoker, az édesapa – mindig is fontosnak tartották az irodalmat, és a művészeteket, és ahogy javult az anyagi helyzetük, a kis Abraham magántanuló lett. Kiskorában beteges volt és szinte hét éves koráig az ágyat nyomta, de ezt a későbbiekben teljesen kiheverte és 190 cm magasságú fiatalember lett a törékeny Abrahamból. Ezek után 1863-ban a dublini Trinity College-ba került,... Több
1847. november 8-án született Dublinban, szegénysorban. Abraham Stoker néven anyakönyvezték. Szülei – Charlotte Mathilda Blake Thornley, az édesanya és William Stoker, az édesapa – mindig is fontosnak tartották az irodalmat, és a művészeteket, és ahogy javult az anyagi helyzetük, a kis Abraham magántanuló lett. Kiskorában beteges volt és szinte hét éves koráig az ágyat nyomta, de ezt a későbbiekben teljesen kiheverte és 190 cm magasságú fiatalember lett a törékeny Abrahamból. Ezek után 1863-ban a dublini Trinity College-ba került, és ott folytatta tanulmányait. Iskolái elvégzése után tisztviselő lett, mint az apja, de 1878-ban otthagyta állását, hogy Henry Irving impresszáriója legyen, aki mentora és barátja is lett egyben. Az ügy, aminek Stoker az életét szentelte, a horror és a misztikum zsánere volt, és közlési formája az írás. Regény, novella, nála egyre ment. Stoker 1878-ban feleségül vette Florence Balcombe-ot, aki, mint ismert, korábban Oscar Wilde szerelme volt. A házaspár ezután Londonba költözött, ahol az író az Irvings Lyceum Színházánál afféle menedzserként tevékenykedett. Az Irving mellett végzett munka eredményeképpen a londoni „High Society” tagjává vált, és egyre ismertebb lett. Azután még Londonban megismerkedett Sir Arthur Conan Doyle-lal és George Bernard Shaw-val. Az írás egyre fontosabb lett számára. 1890-ben az író találkozott Vámbéry Árminnal, a híres magyar professzorral, aki Stoker életében először mesélt neki a havasalföldi uralkodó, III. Vlad Tepes Drăculea legendájáról. Ezután hat évi kutatómunkával alkotta meg Stoker a vámpír emblematikus figuráját. Szinte hihetetlen, de Stoker soha nem járt Kelet-Európában, a regény a négy fal terméke. A Drakula után azután még több művet is írt, így regényeket és egy teljes megemlékezést Henry Irvingre, de ezek meg sem közelítették a Drakula sikerét, amit soha többé, egyik művével sem sikerült elérnie. Abraham „Bram” Stoker 1912. április 20-án hunyt el London városában. Egyesek szerint szifiliszben, mások pedig azt állították, hogy túlhajtotta magát. Halála igazi körélményei a mai napig tisztázatlanok.
(Archívum)
