Paul Verhoeven 1938. július 18-án született Amszterdamban, Hollandiában. Édesapja, Wim Verhoeven iskolai tanár, édesanyja, Nel van Schaardenburg kalapkészítő volt. A család 1943-ban Hágába költözött, itt vészelték át a második világháborús bombázásokat is, amely elég mély nyomokat hagyott Paulban. Karrierje során számos filmje táplálkozott keserű emlékeiből. Verhoeven a hágai gimnáziumban érettségizett, majd a Leideni Egyetemen végzett matematika és fizika szakon. Itt készítette első, Eén... Több

Paul Verhoeven 1938. július 18-án született Amszterdamban, Hollandiában. Édesapja, Wim Verhoeven iskolai tanár, édesanyja, Nel van Schaardenburg kalapkészítő volt.

A család 1943-ban Hágába költözött, itt vészelték át a második világháborús bombázásokat is, amely elég mély nyomokat hagyott Paulban. Karrierje során számos filmje táplálkozott keserű emlékeiből.

Verhoeven a hágai gimnáziumban érettségizett, majd a Leideni Egyetemen végzett matematika és fizika szakon. Itt készítette első, Eén hagedis teveel (1960) című filmjét, de a Holland Filmművészeti Egyetemre kurzusait is látogatta, ahol több kisfilmet is rendezett.

Pault először dokumentumfilmesként ismerte meg a szakma, miután leforgatta a holland flotta mindennapjait bemutató alkotását, majd Anton Mussertről készített dokumentumfilmet a holland tévé számára. Ő rendezte a hazájában nagy sikerrel futó Floris című sorozatot is.

Első nagyjátékfilmje a Wat zien ik (1971) volt, de az igazán nagy sikereket a Rutger Hauer főszereplésével készült Török gyümölcs (1973) című filmjével érte el, melyet Oscar-díjra is jelöltek.

Nemzetközi hírnevet és Golden Globe-jelölést a Futás az életért (1977) című alkotásának köszönheti, melyet a Spetters (1980) és a A negyedik férfi (1983) követett. A kilencvenes évek elején Verhoeven a nagyobb lehetőségek reményében az Egyesült Államokba költözött.

1985-től olyan hollywoodi szuperprodukciókat készített, mint a Hús+vér (1985), a Robotzsaru (1987) és a Total Recall - Az emlékmás (1990). Filmjeivel húsznál is több rangos szakmai elismerést nyert meg. 1992-ben került a mozikba a Sharon Stone nevével fémjelzett Elemi ösztön (1992), melyet az ezredfordulóig olyan filmek követtek, mint a Showgirls (1995), a Csillagközi invázió (1997) és az Árnyék nélkül (2000). A kétezres évek második felétől egyre kevesebbet forgatott, legutóbbi filmjeit (Fekete Könyv – 2006, Steekspel – 2012) Hollandiában készítette.

Verhoeven 1967-ben vette feleségül Martine Tourst, akitől két lánya született.

(SódóGA)

#1389

legnépszerűbb személyiség

#135

legnépszerűbb rendező

#1379

legnépszerűbb színész