Tom Tykwer, a német filmrendező, író, producer és zeneszerző 1965. május 23-án született Wuppertalban, az akkori NSZK-ban. Nagyon korán elkezdett érdeklődni a filmezés iránt: 11 évesen már egy Super 8-as kamerával készített néhány amatőr felvételt. Annak érdekében, hogy minél több filmet láthasson, egy art-moziban vállalt munkát. A középiskola után megpróbált bejutni néhány európai filmes főiskolára, ám egyikre sem jutott be. Végül Berlinbe költözött, ahol vetítőként... Több
Tom Tykwer, a német filmrendező, író, producer és zeneszerző 1965. május 23-án született Wuppertalban, az akkori NSZK-ban. Nagyon korán elkezdett érdeklődni a filmezés iránt: 11 évesen már egy Super 8-as kamerával készített néhány amatőr felvételt. Annak érdekében, hogy minél több filmet láthasson, egy art-moziban vállalt munkát. A középiskola után megpróbált bejutni néhány európai filmes főiskolára, ám egyikre sem jutott be. Végül Berlinbe költözött, ahol vetítőként kezdett dolgozni, a ’80-as évek végén pedig ő lett a Moviemento program vezetője.
Berlinben megismerkedett Rosa von Praunheimmel, akivel közösen kezdtek filmeken dolgozni. Elsőként két rövidfilmjét Németországban mutatták be (Bacause és Epilog), s már ezeknél a korai alkotásánál is magára vállalta a zeneszerzői posztot, akárcsak első játékfilmje, a Die tödliche Maria esetében is. 1994-ben néhány társával megalapította az X Filme Creative Pool nevű produkciós céget. Ő az írója Wolfgang Becker filmjének, Az élet egy kártyavárnak, amelyet 1997-ben mutattak be, akárcsak következő filmjét, a Téli alvókat. Nemzetközi hírnevet A lé meg a Lolával szerzett, amely 1998-ban Németország legsikeresebb filmje lett. Ezt követte 2000-ben A harcos és a hercegnő, 2002-ben pedig az általa „csak” rendezett A gyilkosok is a mennyországba mennek. Két évvel később egy rövidfilmmel jelentkezett, amelynek a címe True volt. 2006-ban a Párizs, szeretlek! egyik szegmensét írta, rendezte és zenéjét szerezte. Ugyanebben az évben készítette el filmjét Patrick Süskind regényéből (Parfüm: Egy gyilkos története). Három évvel később Hollywoodban is bemutatkozott rendezőként A bűn árfolyama című filmmel, amelyben Naomi Watts és Clive Owen játszotta a főszerepet. Ugyancsak 2009-ben mutatták be a tizenkét német rendezőtársával készített Németország ’09-et.
A 2010-ben a Három, 2011-ben pedig a 60 Seconds of Solitude in Year Zero című filmjét mutatták be. 2012-ben volt a premierje a Wachowski-testvérekkel közösen készített Felhőatlasznak, amelynek Tykwer társírója, társrendezője, producere és zeneszerzője is volt. Ezen kívül még a Rosakinder című tévés dokumentumfilmet rendezte 2012-ben. Három év szünet után egy sorozat (Sense8) két részének rendezésével tért vissza a filmes világba, majd 2016-ban volt a premierje új filmjének, az A Hologram for the Kingnek, amelyben Tom Hanks játszotta a főszerepet. A 2017-ben indult a Babylon Berlin című sorozat, amelynek ő volt a rendezője, írója és zeneszerzője.
Tom Tykwer nemcsak író-rendezőként és zeneszerzőként, hanem producerként is számos filmben közreműködött. A saját filmjei mellett olyan alkotásoknál látta el ezt a pozíciót, mint az Abszolút menők, a Néma gyilkos, az Underexposure, a Fele-barát, a Soul Boy, a Nairobi Half Life, a Something Necessary, és a Veve. Emellett olyan filmek soundtrackjén működött közre, mint a Minden héten háború, a Nyakiglove, a Mátrix – Forradalmak, A halálraítélt, illetve a Dokik című sorozat egy része.
2009-ben házasodott össze Marie Steinmann-nal. Egy közös gyermekük van, Anton, aki 2009 decemberében született.
(ArpiHajdu és Réci)
