Die tödliche Maria

Ilyen nagyszerű, első egész estés filmmel kezdeni a filmrendezői pályát revelációval ér fel. Tom Tykwer zseniálisan debütált, de szerintem még ennek a munkájának a színvonalát is sikerült felülmúlnia a „Lé meg a Lola” című filmjével. Visszatérve a sz... Többóban forgó filmre, még szerencsétlen magyar címet sem kapott, pedig magasan kiemelkedik az 1993-as év filmterméséből. Szerencsétlen Maria sorsát látva a nézőnek megszakadhat a szíve. Születésekor meghal az édesanyja, apja szeretet nélkül, minden érzelemtől mentesen házicselédnek neveli. Traumák hosszú sorát éli át (az első havi vérzés minden felvilágosítás nélkül, apja szélütése, a rákényszerített férj, a nászéjszaka brutalitása, stb.) Nem csoda, hogy mentálisan megsérül, különc szokások rabjává válik. Ilyen előzmények után, bár feltűnik az igaz szerelem lehetősége, szükségszerűen következik be a tragédia. Remek film, de csak olyan nézőnek való, aki túl tudja magát tenni a látottak okozta depresszión.

Elképesztően nyomasztó a film, de meg kell, hogy mondjam, hogy egyszerűen zseniális, amit láttam. Bár nincs kifejezetten sötét hangulata, a képi világa többségében mindig meleg színekből áll és ez a kettősség nekem hátborzongató kontrasztot teremt. Zseniális alkotás!

Eléggé őrült film, nem biztos, hogy meg merném nézni még egyszer, eléggé kegyetlen történet és amennyire a szereplők átélik az egészet, valahogy nagyon félelmetessé válik.