J. Lee Thompson 1977-es A fehér bölény című westernje egy igencsak elfeledett film, pedig rendkívül szórakoztató darab, mely egyfajta Moby Dick újragondolásnak is tekinthető, illetve szépen beleillik a Spielberg Cápájával olyannyira népszerűvé váló állatos horrorok sorába. Ezek valamiért '70-es évektől nagyon felkapottak lettek, így a nyúltól kezdve a kismajmon át egészen a medvéig nagyjából minden megszomorította szegény emberek életét. A magát hollywood kis Caesarjának képzelő Dino De Laurentiis pedig Spielberg Cápájának sikerét látva kapva kapott az alkalmon és három filmet is összehozott kapásból. Az egyik pedig nem mellesleg talán a legikonikusabb szörnyfilm, az 1933-as King Kong remakeje, mely 1976-ban került a mozikban. Egy évre rá pedig jött az Orca, avagy ahogy nálunk ismeretes a gyilkos bálna, illetve jelen film is, A fehér bölény, mely Richard Sale regénye alapján készült.
A főszereplő Charles Bronsonnak egyébként ez volt az utolsó westernje, és meg kell hagyni, igazán méltó búcsúja ez a műfajtól, ugyanis a vadnyugat egyik legismertebb alakját, Vad Billt keltette életre, véleményem szerint remekül. A karakter ugyanis hiába öl hideg vérrel, ha kell és kemény mint az acél, a néző mégis tud vele azonosulni, hiszen a történet előrehaladtával fokozatosan mutatkozik meg emberibb oldala is. A címbéli bölény utáni hajtóvadászat során csatlakozik hozzá régi ismerőse, a Jack Warden alakította Charlie, mivel adósa Billnek, és a vad bőréből származó haszon sem elhanyagolható tényező. Nevezhetjük őt nyugodtan humorforrásnak is, mivel az alkotók rengeteg jó szöveget adtak a szájába, ámbár számomra a legmaradandóbb momentuma az volt, mikor szemlélteti az indiánnak, hogy miért is nevezik félszeműnek. Végezetül pedig ott van a Will Sampson alakította Őrült Ló - ő a Száll a kakukk fészkére című klasszikusból lehet ismerős-, akinek a leginkább érthető és emberi a motivációja. A bölény ugyanis megöli fiát, ő pedig ezt képtelen feldolgozni, így a törzs Kukacnak kezdi el nevezni, lévén, hogy egy harcoshoz nem méltó az, hogy sírjon. Így hát útnak indul, hogy visszaszerezze a becsületét, de legfőképp azért, hogy a fia lelke békét leljen, ami csak akkor lehetséges, ha a bölény bőrében temetik el.
A film kicsit talán lassan indul be, és a cselekmény onnan válik igazán érdekessé, mikor a három férfi útja összefonódik. Az első fél óra így inkább egyfajta alapozás, hogy az azt követő hatvan perc tényleg a székhez szögezze a nézőt. Bár említettem itt, hogy állatos horrornak is be lehetne sorolni a filmet, azért senki se várjon a bölény állandó jelenlétére. Technikai szempontból sok baj egyébként nincs vele, hiszen egy negyven éves filmről beszélünk, ámbár szembetűnő, hogy az egész csak egy báb, így a J. Lee Thompson rendező a legegyszerűbb megoldást választotta és a közeli felvételekre hagyatkozott, így teljes valójában csak ritkán láthatjuk a bölényt.
Kifejezetten érdekes a mozgása egyébként, mely valamiért bennem csak fokozta ennek a lénynek a kissé természetfeletti mvioltát és azt a rettegést, melyet Bill is átél álmában. A másik erénye ugyanis ez a filmnek. Úgy éri el a bölénytől való félelem hatását, hogy annak szerepeltetése minimális. Ha most készülne a film igen jó eséllyel sokkal több jelenete lenne, hála a CGI-nak, szóval nagyobb mészárlásokat is végre tudna hajtan, viszont biztosra veszem, hogy ezzel párhuzamosan kiveszne a mozi azon érdeme, hogy a bölény ellen szerveződött triumvirátus közötti kapcsolat milyen jól van kibontva. A karakterek ugyanis tényleg élnek, megvan a saját látásmódjuk a világról, motivációik is érthetőek, illetve sorsuk szépen sejlik a köztük zajló párbeszédekből. És bár mindannyian tanulnak egymástól valamit, ez még nem jelenti azt, hogy a film végére valóban teljesen feladják eredeti eszméikbe vetett hitüket. Az egyik legerősebb momentuma a filmnek is hármuk egyik beszélgetése a jövőről. A film nézése közben itt fogott el leginkább az az érzés, hogy valóban egy korszak végét mutatja be ez a film, melynek tagjai megállíthatatlanul közelednek egy új érába, melybe jó eséllyel ők be sehogyan sem fognak beilleni.
Ennek ellenére természetesen megvannak a film maga furcsaságai és bugyutaságai is. Például megmondaná nekem valaki, hogy a történet elején miért kezd bele az öreg kalauz a narrációba, ha aztán egyáltalán nem folytatja? Aztán egy idő után kicsit viccesé vált, hogy az operatőr valamilyen oknál fogva mindig csak úgy ráközelített a szereplőkre, hogy a hatást fokozza. Már csak Kirk kapitány hiányzott, hogy a kamerába forduljon és elmondja a kis monológját. Ha már monológ, ehhez a remek filmhez egy elég gyatra szinkront sikerült összehozni, melyet csak a főszereplők hangjai, azaz Szersén Gyula, Kristóf Tibor és Jakab Csaba mentenek meg. A többi szinkronhang a tipikus olcsó megoldást idézi, plusz a hangjuk sokszor nem is illik az adott karakterhez. Ez persze nem a film hibája, hanem a szinkronstúdióé. Végül pedig ott van az első fél óra, mely mint említettem néhol kicsit lapos és lassú. Ezek közül pedig a kocsmai scéna volt talán a legunalmasabb, ami véleményem szerint túl volt nyújtva, pedig a téren lényeges, hogy itt csatlakozik Billhez Charlie, illetve itt kerül összetűzésbe bár banditával, akikkel a későbbiekben ki is alakul egy hegyoldali lövöldözés, ami viszont hihetetlenül látványos, hála a helyszínnek és a kiváló operatőri munkának. Ezt bizony tátott szájjal néztem, annyira gyönyörű-
Nem szeretném lelőni, hogy végül is ki végez a bölénnyel, annyit viszont megjegyezek, hogy a leszámolás kellően izgalmas és korához képest látványos, illetve a végkifejlet bár egyáltalán nem újszerű, de mégsem mondható a megszokott happy endnek, ami dicséretes. A fehér bölény egy igazi gyöngyszem, mely sokkal nagyobb ismertséget érdemelne. Érdekes, de működőképes elegye a western és állatos rémfilmeknek, mely műfajok közül előbbi csillaga már bőven kihunyó félben volt, utóbbié pedig felragyogott. Bronson egy méltó filmmel búcsúzott el a vadnyugattól, hogy ezek után már végleg a modern korban szolgáltasson igazságot.
55 A fehér bölény (1977)
A fehér bölény című westernben a legendás mesterlövész, Bill Hickok évek múltával ismét visszatér a vadnyugatra, hogy kézre kerítse az álmaiban folyton nyomában járó... több»
Szereplők: Charles Bronson, Shay Duffin, Will Sampson, Kim Novak, Jack Warden
