2019.04.29 15:41 Milanman Olvasottság: <100x
2

Valami véget ért...

Gyermekkorom óta rajongok a képregényekért. Akkoriban Pókember volt a kedvencem, az ő történetei vezettek be a Marvel univerzumába. 2008-ban a Vasemberrel elkezdődött valami, amiről akkor kevesen sejthették, hogy a filmtörténelem legnagyszabásúbb vállalkozása lesz. Az Infinity Sagaval az alkotók az évek során számtalan új hőst és gonosztevőt, újabbnál újabb és izgalmasabbnál izgalmasabb kalandot mutattak be, hogy ez a szép ívű történetmesélés végül a Végtelen háborúban és a Végjátékban érjen a csúcsára, és egyben a végéhez is. Nem tisztem itt most az egész sorozatról ítéletet mondani, aki szereti a műfajt, úgyis tisztában van az értékével. Egy dolog biztos, le a kalappal a Kevin Feige köré épülő alkotói gárda előtt, mert, amit véghez vittek, az példátlan a mozi történetében. 11 év, és egy csodálatosan komplex, sokszínű világ.

Most azonban a Végjátékról, a sorozat monstre, 3 órás záróepizódjáról kellene írnom. Első gondolatom a film után az volt, hogy mennyire figyeltek arra a film készítői, hogy alkotásuk igazi fan-service legyen, mert az minden alkotóelemén látszik, hogy a rajongók számára készült, elsősorban őket akarták lenyűgözni. Bizton állíthatom, hogy a legtöbb elemet figyelembe véve ez sikerült is. A film olyan mennyiségű utalással ki- és visszakacsintással van tele, hogy egyszeri megnézés biztosan nem elég az összes felfedezésére. A Végjátéknak hatalmas szíve van, amellett, hogy pontosan tudja, a műfaj megköveteli a látványosságot, a színes ütközeteket, parázs párbeszédeket és a lehengerlő humort, a franchise összes fontos szereplőjének biztosít annyi játékidőt, hogy minden karakter megkaphassa a maga jól megérdemelt lezárását. Okosan emeli ki az eredeti Bosszúállók csapat szereplőit, különösen Vasember (Robert Downey Jr. zseniálisan érzékeny, összetett alakítása, ha lenne igazság, simán menne ezért az Oscar-jelölés jövőre) viszi a prímet, de Amerika Kapitány, a Hulk, Thor és a Fekete Özvegy is fontos, értékes jelenetekkel gazdagítja a kánont. Külön dicséret jár a forgatókönyvíróknak, hogy volt bátorságuk egyes karakterek esetén újat húzni, és az adott szereplőt kicsit elemelni az eddig megszokott figurától, újabb jellemvonásokkal gazdagítva azt. A Végtelen Háborút követően számos rajongói fikció született arra nézve, hogyan fogják majd a megmaradtak felvenni a harcot Thanossal. Öröm volt látni, hogy bár egyes elméletek részben igaznak bizonyultak, bőven volt annyi meglepetés és csavar, ami körömrágósan izgalmassá tette ezt a felvonást. A rendező Russo testvérek eddig is bizonyították, hogy simán el tudnak szakadni a műfajok kötelező kliséitől, ezt ezúttal remekül illusztrálja a film középső részét kitevő szekvencia. Egy ilyen típusú filmből nyilvánvalóan nem maradhat ki a "nagy ütközet" sem, ami bombasztikusan látványosra, szemet gyönyörködtetőre és helyenként viccesre sikerült, amely jellemzői még akkor is megállják a helyüket, ha kijelenthetjük, hogy azért egyszer már elnéznénk egy olyan "csatát", ami nem ennyire frontális. Ahhoz, hogy csata legyen, kell egy ellenfél is, aki bár még mindig nagyon rendben van, nem biztos, hogy minden szempontból fel tud nőni az előző részben megismert Thanoshoz, aki akkor és ott rendkívül időszerű problémákat tudott felvetni.

Valami véget ért...

A film hosszúsága szinte meg sem érződik, mert annyira jól össze van rakva szinte minden alkotóelem; így a záró akkord után is még tovább tudnánk nézni, mert annyira szépen felépített búcsút látunk a hőn szeretett karaktereinktől, hogy kicsit a szívünk is belefájdul. A Végjátékról összességében elmondható, hogy nem reformálja meg a műfajt, nem hoz akkora döbbenetes, áll leejtős meglepetést, mint előzménye, de hatalmas műgonddal és csupa szeretettel lett összerakva, ezáltal méltó lezárást adva a szuperhős zsáner legnagyobb vállalkozásának. A film végével azért pár kérdés megválaszolatlan marad, ezek közül is a legfontosabb: Hogyan tovább, kedves Marvel?

akció | kaland | sci-fi

Thanos (Josh Brolin) betartotta az ígéretét, végrehajtotta a tervét és megsemmisítette az univerzum felét. A Bosszúállók tehetetlenek, a Földön eluralkodott a káosz. Amerika... több»

2