Egy kivételével mindegyik feldolgozást láttam, sőt még a regényt is olvastam, de a filmek közül ez tetszett a legjobban. Lehet, hogy azért, mert időben ez áll a legközelebb a regény 1934-es megjelenéséhez. A könyv cselekményének korrekt megjelenítése, fekete-fehér fényképezés, korhűség. Egyedül Cora jelmeze volt feltűnően zavaró; nem hiszem, hogy egy mellékút mentén elhelyezkedő benzinkút és hamburgerfaló kóceráj tulajdonosának a felesége olyan nett lehetett, mintha egy divatlap oldalairól lépett volna ki. Minden jelenetben frissen ondolált szőke hajkorona, makulátlanul tiszta öltözék. Igaz, hollywoodi film, MGM produkció, amelyben Lana Turner a női sztár, nem jelenhetett meg kócosan, zsírfoltos ruhában.
A sztori újdonság volt: nem a szokásos bűnözők és detektívek vívják egymás ellen a harcukat, hanem átlagemberek, a „viszkető” lábú csavargó, Chambers (John Garfield), aki őrülten belehabarodik a középkorú férj számító feleségébe. Ez a házasság Cora szempontjából menekülés volt a biztonságot ígérő viszonyok közé, de ebben az érzelmeknek nem volt hely. Ekkor találkozott a számára is vonzó, ide-oda hányódó partnerrel Frank személyében, de a gyökértelen lét nem volt az ínyére. Felvetődött a mindent megoldó gyilkosság gondolata, amit tett is követett.
A könyv és a film erkölcsi tanulsága: az elkövetett bűn elől nem lehet elmenekülni. Ideig-óráig sikerülhet, de a Végzet könyörtelen. Kár, hogy viszonylag ismeretlen ez a film, talán annak is köszönhető, hogy – legnagyobb örömömre – magyar szinkron sem készült hozzá. Érdemes felkutatni, mert jóval nívósabb, mint az 1981-es Bob Rafelson feldolgozás, még annak ellenére is, hogy Jessica Lange és Jack Nicholson mit műveltek abban a konyhaasztalon.
dráma | erotikus | krimi | misztikus | romantikus | thriller
A postás mindig kétszer csenget című klasszikus vígjáték Cora és Frank szerelmének történetét meséli el. Cora a szegénységtől menekülve feleségül megy egy rossz külsejű,... több»
Szereplők: John Garfield, Hume Cronyn, Lana Turner, Cecil Kellaway, Charles Williams
