Érzelmek nem működnek - ha nincsenek egységben

2023.04.08 00:40 Timon Olvasottság: 139x

2

Ez a film volt a Pixar talán első olyan alkotása, amely az emberi lélek és az érzelmi világ mélységeit mutatja be. Ezt később a Lelki ismeretek is eléggé jól végezte, de azért a Coco sem kivétel ezalól nagyon... Miközben néztem a filmet, eszembe jutott, hogy mi lenne, ha csak egy kicsit is tudnánk másokat így látni. Kicsit beleélve magunkat az érzelmeibe, az ő szemével látni a világot - biztos hogy sokkal empatikusabbak lennénk, egyáltalán nem lennénk hűvösek, szóval sokkal emberibbek lennénk, mint sokszor a mai felgyorsult világban.. Biztos sokan vagyunk így, hogy szeretnénk jobbá válni. Már csak azért sem szép dolog ítélkezni mások felett, mert nem tudhatjuk (első ránézésre semmiképp sem) hogy min mentek keresztül, milyen kihívásokkal szembesülnek, vagy csak szimplán milyen napjuk volt...

Szóval.. eléggé gondolkodtató jellegű mese. Mármint csak annyiban mese, ahogy az érzelmeket és emlékeket bemutatják a lehető legattraktívabb módon. És ezzel amúgy eléggé könnyű azonosulnunk.

Ez a mese egy kislány érzelmi életét dolgozza fel, ahogyan kiskorától kábé serdűlőkoráig végigkísérhetjük. Akármennyire is viccesek az Agymanók, és hiába mutatják be a környezeteüket hightech-környezetben, az érzelmi folyamatok inkább valóság mint mese. Mindazonáltal nem is tudom, mennyiszer nem bírtam ki nevetés nélkül. Talán a legjobb az volt, amikor a haragot úgymond feltüzelték, hogy kitörjék az ablakot. Mennyire magunkra lehet ezt vonatkoztatni, én például elgondolkdtam a Személyiség-szigeteknél, hogy nekem vajon milyenek vannak. Ilyenek, mint: a családom, az egyház illetve a vallásom, őszinteség, jószívűség, jó kapcsolatok másokkal, a filmek..

Szertelen humort és megafantáziát tálaltak fel ebben a mesében egészséges mennyiségben. És mennyi drámai jelenettel együtt! Amikor pedig a végére tényleg rájöttek, hogy csak akkor érhetnek célt, ha összedolgoznak... te jó ég, ilyen őszinte mesét ritkán lát az ember manapság.

10/10