Furcsa paradoxon: zseniális, de mégse kéne látni

2023.07.12 23:55 Meselepke Olvasottság: 441x

1

Ne nézd meg, ha nem akarod, hogy megerőszakolják a lelked! Nekem fogalmam sem volt, hogy milyen film ez, csak annyit tudtam róla, hogy egy szektáról szól, amiben virágkoszorús, fehér ruhás lányok táncolnak. Minden szektának vannak veszélyei, úgyhogy felkavaróra számítottam, de azt gondoltam, hogy ez a virágos olyan nagyon borzalmas nem lehet. Nem is tévedhettem volna nagyobbat. Annak ellenére, hogy utólag azt mondanám magamnak, hogy ne nézzem meg, azt gondolom, hogy történetként és filmes alkotásként is zseniális. Hihetetlen, hogy az elején lévő tragédia alatti hanghatások és képi világ mennyire átadta azt az érzelmet, amit a lány érezhetett. De az egész film alatt nagyon mély hatást gyakorolt a képi és zenei világ. Történetként pedig ez így volt jó a maga két és fél órájával. Nekem fel sem tűnt a film hossza. És nagyon ütős a tanulság: a csupa virágos-világos-fényes-fehérséges-szépséges tündérmese csak a látszat, mögöttük néha belül rohad minden. Erre világított rá az a kontraszt is a film nagy részében az egyszerűségében (sima pólóban is) gyönyörű lány és a későbbi feldíszítettség, majd a végén az agyondíszítettség között. (Még a népi ruhák is egyre színesebbek lettek az elején lévő, szinte sima fehérekhez képest.) A tanulság másik fele, hogy az életben a borzalmak nagyon sokszor a napvilágon, a szemünk előtt zajlanak le, a legtöbb ember mégis mosolyogva úgy tesz, mintha mi sem történt volna.

Ui. 1.: A legeslegutolsó képkockákban bekövetkezett változást viszont nem hiszem el, az nem valósághű. Bár, végül is nagyon bedrogozták őket.

Ui. 2.: Néhány ember pedig rosszul tudja: a szekta love-bombing nem igazi hazatalálás, nem happy end, az csak a „kapcsolat” elején lévő beetetés, de később már menekül az ember – ha tud.