Ki ne ismerné Paff a bűvös sárkány, ki ne ismerné a dalt, amiről sokan állítják és több filmes fordításban is előjön, hogy talán teljes más megközelítésből kéne értelmezni az egész szöveget. Na de viccet félretéve, bár nem tudom hogy ennek az alkotásnak van-e köze hozzá, de ez mindenképp nagyon jól sikerült. Nagyon aranyos benne a sárkány és a történet is igazi kis gyerekmese, ami szerintem minden kicsinek tetszik.
Szép, de valami hiányzik Láttam több azonos című alkotást, de be kell valljam nálam nem ez a favorit, sőt még a folytatások közül is akad jobb. A szokásos orosz látványvilág perszer könnyen lenyűgözi az embert, de a történet a közepe fele nagyon ellaposodik és a befejezés sem olyan drámai, mint amit várni lehet. A zenéje egészen emlékezetes, de én mindenképpen azt gondolom, hogy valamiért egy kicsit hiányos ez az alkotás.
Ejnye Clifford A sorozat nagyon kiakasztó volt számomra, de kicsit később elkezdtem rajta flash-elni és ezért akadtam rá erre az egész estés alkotásra is. Nagyon durva dolgok vannak benne, írhatnám úgy is, hogy csak erős idegzetűeknek. Már eleve, hogy egy kutya piros és ekkora nálam túl sok, ez a fokozott fokozás. A történet pedig ugyanolyan bugyuta ebben is, mint a sorozatban, akár lehetne ez is egy folytatásos rész.
Talán a kedvenc belga mesém A belga mesék egy időben elég nagy teret hódítottak maguknak és azért még ma is készül egy-egy jobb alkotás. Talán nekem ezek közül A varjak napja a kedvencem. Az első, ami megfogott, az a képi megjelenítése volt, nagyon szép és jól kidolgozott. A történet szokványosan indul és amikor már-már elkönyvelné az ember, hogy egy tömegárút néz, akkor válik egyedivé és nagyon tanulságossá. Mindenkinek ajánlani tudom.
Vegyes de jó Ebben a rajzfilmben nagyon sok nemzet gondolata és előadásmódja ötvöződik, de szerintem elég intelligens rajzfilmet sikerült elkészíteni, ha már annak nevezhető egy lövöldözős háborús rajzfilm. Szerintem nyugodtan lehet korhatáros is, mert ez inkább csak felnőtteknek szól, de grafikailag az egyik legjobb fajta, amit ilyen stílusban láttam. A története az elején egy kicsit döcög, de utána sikerül ezen is túllendülni.
Horror a köbön Az egyik első olyan rajzfilm, amely jól ötvözi két ellentétes stílus jegyeit a horrorét és a vígjátékét. Persze ezzel lehet vitatkozni, hisz ezt a stílust már sokkal korábban kitalálták, sőt még rajzfilmekben is alkalmazták, de szerintem egyik elődjébe sem ült túlságosan, legalább is az általam látottakban biztos nem. Ez kellően ijesztő és humoros és még a történeti szálat is sikerült jól kidolgozniuk.
Egy varázslatos világ Az ok, amiért közepest adtam az egyedül a látványvilága és grafikája miatt volt, mert ezeket lehet esetleg kiemelni az alkotásból. Egyébként maga a történet a legszokványosabb volt, ami csak lehetett, a karaktereknek nem volt önálló stílusuk és még a trollok is túlságosan le voltak butítva, hogy minél könnyebben happy end legyen a vége a történetnek. Sokkal többet vártam ettől az alkotástól, főleg hogy svéd.
A leg Turpi úrfi gyerekkorom nagy-nagy kedvence volt. Főleg a sorozat volt elérhető a matinékban, de később sikerült ezt az egész estés rajzfilmet is megnéznem. Nagyon elégedett voltam ezzel is, mert hozta a sorozat hangulatát és a szereplők is maradtak ugyanolyan viccesek és egyediek. A grafikája már akkor is nagyon tetszett, de most is azt mondom, hogy nagyon eltalálták. Mindenkinek csak ajánlani tudom.
Az egyik japán hírvivő Ma már az animék azok, amik letarolják egy bizonyos rajongói kör összes babérját, ha japán alkotásról van szó. Azonban ma is és még ezek előtt is voltak nagyon intelligens történetek, melyeket elkészítettek, melyek közül az egyik legismertebb és legsokoldalúbb a Tizenkét hónap. Nagyon szép az ábrázolásmódja, akkoriban még csak mindenki pislogott ezen a technológián és tényleg nagyon egyedi mondanivalóval bír.
A lányok nagy kedvence A 80-as években már javában tombolt a Barbie láz főleg Amerikában, de szépen terjedt világszerte. Ekkor már eljutottak odáig, hogy a vászonra is felkerüljön ez a népszerű játék, ami most éli második aranykorát, ha az elsőnek egyáltalán végeszakadt. Akárhogyis de bármelyik Barbie mese nem volna ilyen izgalmas és érdekes még egy fiúnak is a játék jó híre miatt, szükség van egy profi stábra a háttérben, aki ilyen izgalmas kalandokba keverik .
Egy felnőtt mese gyerekköntösben Nagyon egyedi alkotás és nagyon emlékezetes is egyben. Egy olyan jelentéssel bír, ami úgy gondolom mindenkinek előkerült a gyerekkorában. A családi ház egy békés hely a gyerek számára, de a padlás és a pince esetleg a fás tároló egy rejtéllyel szolgált egy bizonyos korban és sokan bizony ijesztőnek vélték, később pedig kíváncsisággal töltötte el a kisembereket. Ez az alapja ennek a grafikailag is egyedülálló történetnek.
Elmegy Az eredeti film sem a kedvencem, na meg az Animátrix sem fogott meg annyira, nem az én stílusom a sci-fi erre már korán jájöttem, de ez a kis ízelítő nem sikerült szerintem rosszul, sőt. Nagyon tetszik benne, hogy nincs túltolva benne a technikai eszköztár és hogy nem szükséges feltétlenül ismerni semelyik másik művet se, anélkül is érthető. A rajzok a jól megszokott ábrázolásmódban készültek, ami szintén dob rajta.
Erőltetett Úgy gondolom, hogy a 2000-es évekre Tom Sawyer már mindenkinek ismerős lehetett és volt jónéhány olyan alkotás, amely feldolgozta. Ezért tartom elég gyengének, na meg persze azért, mert nem igazán értem az állati karaktereket, mert ettől nem hinném, hogy egy gyerek számára is szerethetőbb lenne a történet, meg nincs is rá szükség, hogy kiszínezzék, mert elég izgalmas és lényegre törő alapból is. A rajzok szépek benne.
Egy gyönyörű történet Vannak olyan irodalmi alkotások, melyekből nem csak filmet, de még mesét is készítenek, hogy a kisebb korosztály is művelődjön, illetve, régebben a kor technológiáival megjeleníthetetlen alkotásokkor jól jött, ha rajzfilmben ábrázolják. Talán ez egy kicsit vegyes, mert néhány jelenetet akkor még nem tudtak volna leforgatni, de maga a mű emészthető a gyerekek körében is. Nagy szép munka és végig izgalmas.
Is-is Pont abban az időben adták ki ezt a mesefilmet, amikor nálam már beköszöntött a nagy videotéka korszak és szüleimmel sűrűn ütöttük el az időt egy-egy kikölcsönzött kazettával. A borítója egyből felkeltette az érdeklődésemet, de attól tartottam, hogy túl nagy falat lesz ez nekem. Több héten át találtam másik érdekességet, mire nagy nehezen rászántam magam. A története nagyon izgalmas volt, de elég gusztustalan is egyben.
A Barbera-féle profizmus kezdete Ez a rövid kis alkotás a Hannah Barbera féle produkciók egyik első darabja. Egy egérke bekeveredik a Manhattan-be a nagyvárosba, ami önmagába rengeteg szituációnak az alapja lehet. Grafikájában korának megfelelő és a főszereplő nagyon emlékeztet egy azóta mindenki által ismert karakterre Jerry-re. Abban az időben még egy ilyen 8 perces alkotást is hatalmas munka volt elkészíteni, de én azt gondolom, hogy megérte.
Egy régi emlék Gyerekkoromban találkoztam ezzel az alkotással, melyben Dundiorr egy nagyon vicces karaktert játszik és igazából az egyszerű gyerekszórakoztatáshoz nem is kell több. Azonban mindenképp élvezhető egy olyan felnőtt számára is, aki nem fordított hátat teljesen a gyerekes dolgoknak. A Svéd alkotás végig szórakoztató és sok izgalmas rész is van benne. Még a mai gyerekeket is lekötő alkotásnak számít. Nálam 5-ös.
Egy igazi klasszikus Csodálatos és megható történet, mely sok emberi érzelmet a felszínre hoz és rengeteg mondanivalóval bír. Az oroszok a korában lenyűgözőnek számító látvánnyal tették még emlékezetesebbé az alkotást, ami részben a nagy fehér havas tájaknak is köszönhető. A történet abszolút minden korosztály számára jól érthető és mindenkinek szolgál valami újdonsággal. Még az is belefér, hogy énekek vannak benne, amik nem is olyan rosszak.
A legkeményebb tojás Egy kicsit féltem megnézni ezt a rajzfilmet, mert már volt pár próbálkozás tojás főszerepeltetéssel, de egyik sem nyerte el a tetszésemet. Ezzel szemben ez a mexikói mese nagyon ott volt. Végig vicces volt és sok izgalmas rész volt benne. A jelenetek logikusan követték egymást és néhány szereplőnek egészen egyedi karaktert dolgoztak ki a készítők. A grafikája is abszolút elviselhető volt. Ajánlom mindenkinek.
Gyenge Általában a luxemburgi rajzfilmek, amik eljutnak a magyar nézőkhöz egész jók szoktak lenni és van egy különleges mondanivalójuk. Renart története ezzel szemben egy átlagos mese, mely végig elég eseménytelen és még a grafikája sem szimpatikus nekem. A zenéje egyedül talán ami pozitív benyomást keltet. Lehet túl gyerekes, ezért nem jött át, de még nekik sem szolgál semmi újdonsággal véleményem szerint.
81 Puff the Magic Dragon (1978)
Paff a bűvös sárkány, ki ne ismerné a dalt, amiről sokan állítják és több filmes fordításban is előjön, hogy talán teljes más megközelítésből kéne értelmezni az egész szöveget. Na de viccet félretéve, bár nem tudom hogy ennek az alkotásnak van-e köze hozzá, de ez mindenképp nagyon jól sikerült. Nagyon aranyos benne a sárkány és a történet is igazi kis gyerekmese, ami szerintem minden kicsinek tetszik.