Ez tipikusan az a film, amitől utána rákeresel, hogy tényleg így történt-e. Nem csinál hőst a főszereplőből, sőt néha konkrétan idegesítő, de pont ettől működik. Az egésznek van egy olyan vibe-ja, hogy hiába nyersz, mégsem biztos, hogy nyertél. Elég sokáig bennem maradt.
Olyan stílusú történetet vártam, mint a Stranger things, vagy a Scooby-doo, illetve hasonlók. Végülis ezt is kaptam, tehát elégedett vagyok. Egyáltalán nem rossz.
Kicsit tartottam tőle, de érezhetőne nem az a célja, hogy megbotránkoztatsson vagy épp pusztán provokáljon. Szerintem nagyon tanulságos, éppen ezért érdemes belevágni mindenkinek!
Szerintem ez egy nagyon alulértékelt film. Nem abban az értelemben, hogy mennyire korszakalkotó vagy különösen egyedi lenne, de nagyon ritkán merül fel a filmes berkekben, pedig a vígjátékok között szerintem említésre méltó lenne. Régi kedvenc, bár talán ha most nézném meg, már mást mondanék, de az idő mindent megszépít, nem igaz? :)
71 Egy dán építész Párizsban (2025)