petiworkout

Ez tipik az a film, ami után csak ülsz és nézel ki a fejedből. Nagyon durván bemutatja, mennyire torz tud lenni egy kapcsolat, még akkor is, ha kívülről minden okésnak tűnik. Kicsit túl hosszúnak éreztem, de a színészek brutál jók.

A film tök őszinte, de néha túl filozofikus. Van pár nagyon erős pillanat, amikor a szereplők brutál személyes dolgokról beszélnek, viszont néha úgy éreztem, hogy kicsit hosszúra nyújtja ugyanazt a gondolatot. Ettől függetlenül elég gondolatébresztő.

Őszintén, nem vártam sokat, de tök jó kis feel-good élmény lett. Inkább a karakterek és a sulis dráma viszik, mint maga a varázslat, de ez nem is baj, így kicsit realistábbnak hat. A tempó néha lassú, és a konfliktusok elég kiszámíthatók, viszont a vibe végig pozitív, és simán jó kikapcsolódás egy stresszes nap után.

Totál extra ötlet, hogy a rijekai embereket hozza be a filmbe, és így még személyesebb a sztori, de néha kicsit túl sok volt az irónia és a szimbolika, nekem ettől néhol nehezebb volt követni a történetet. Ettől függetlenül kurva kreatív film, csak nem feltétlen mindenkinek fog bejönni.

Jóindulattal közepesnek nevezhető, legalább pörgős volt és ha akcióról volt szó, akkor azért annyira nem volt rossz. De sajnos időpocsékolásnak mondanám.

Egy tipikus nyári francia film: színház, félreértés, flört, aztán közel harminc percnyi amatőr színész-színész közti malinovka. Tetszett, bár néhol kicsit laposnak éreztem, de az operatőri munka rendben van, a díszletek bájosak. Egy rövid, nem túl szájbarágós, de kiszámítható rom‑kom.

A legtöbbet megpróbálták kihozni az akciófilmből és valóban, az akciójelenetek teljesen rendben vannak. Más helyeken kissé sovány a film, de hát a vadulásért jöttünk, nem?

Látszik, hogy nagyon alacsony költségvetésből készült, de szerencsére még így is nagyon kellemesen csalódtam.

Ó, hát ez egy nagyon szívmelengető történet volt. Egyszerűen imádtam!

Meglehetősen szórakoztató mese, de a legnagyobb problémám vele az, hogy határozottan a legkisebb generációnak szánták, ezért nem is jó egy közös filmezéshez.

Volt valami váratlan varázsa ennek a műsornak, amit nem tudok pontosan meghatározni. Őszintén szólva, amikor megnéztem a trailert, egy cseppet sem érdekelt. El sem hiszem, hogy nem tudtam, hogy ez egy musical, amíg ma reggel meg nem láttam a Netflix kezdőlapján. Azt hiszem, ez vonzott, hogy megnézzem: Még sosem láttam zenés K-Drámát.

Ez a mese nincs túlbonyolítva, és talán pont ez a jó benne. Szerintem nagyon könnyed és tanulságos. Több ilyenre lenne szükség manapság.

Rengeteg felvétel van arról, hogy a főszereplő lány nagyon lassan sétál, és üresen bámul dolgokat. Aztán néha-néha történik valami. Soha nem éreztem érzelmi kötődést senkihez. A végén csak közömbösséget éreztem. A dalválasztások is mind kínosnak és oda nem illőnek tűntek. Kétlem, hogy lesz második évad, de ha lesz is, biztosan nem fogom az időmet pazarolni arra, hogy megnézzem.

A valós eseményeken alapuló történetet nagyon jól elmesélték, és a forgatási helyszínek lélegzetelállítóak voltak. A karakterek tették a történetet valóságossá, és a végsőkig az volt az érzésem, hogy együtt vagyok a két férfival. Kielégítő befejezés.

Egy gyenge nyomozósztori egy ma már inkább csak közepesen ismert színésznővel. Jól volt újra látni Milanót, de a film nem éppen hagyott maradandó emléket bennem. Persze, ha tévedek, javítsatok ki.

Egy rakás szemét.

Nagyon nyomott hangulatú film, pedig nem is ez kellene, hogy legyen a célja...

Túl sok összeesküvés elmélet és nonszensz látható a dokumentumfilmben, ami megpróbál minden felelősséget és gonoszságot az amerikaiak nyakába zúdítani a második világháború óta. Komolytalan az egész.

Nekem picit talán túl érzelgősre sikeredett egy dokumentumfilmhez képest, de amúgy nem volt vele akkora baj. Izgalmas, érdekes és megismerésre érdemes tlmát dolgoz fel.

Nagyon kellemes csalódás volt. Csak ültem a Netflix előtt, gondoltam, nézzünk bele, aztán ott ragadtam előtte. Nyugodt szívvel belevághatsz!