bugyuta, felejthető film Már akkor éreztem, hogy iszonyat gáz lesz, amikor a kislány két perc alatt megjelenítette az adatfelhő struktúráját. A film így viszonyul minden problémához. Gyerekes, klisés. A nagy tudós annyit csinál, hogy morog a fiatalokra. Dolgozni nem látjuk. Na jó... hagyjuk is. Öt perc alatt elfelejtem ezt az alkotást is.
Túljátszott marhaság Egyetlen jelenetet leszámítva (D. Hopper) semmi maradandót nem találtam a filmben. A nagy nevek egy-egy mondatot kaptak. A párocska közti kapcsolat felépítése nulla, a sztori erőltetett, a karakterek túljátszottak, egyes jelenetek komikusak.
Erős kezdés után erős visszaesés A második részig érdekes (a legtöbb kritikus ekkor ragadt tollat, és jogosan kezdte dicsérni a sorozatot... pl. jó húzás volt a születésszabályozás körüli misztikum), aztán viszont hét rész üresjárat következik, hogy végül eljussunk oda, ahol a harmadik rész végén kellett volna lennünk.
A Menü vagy a Fehér Lótusz (sorozat) sokkal összeszedettebb ebben a "gazdagfikázós" műfajban. A rendező az arányokat eltévesztve, percekig rugózik valami mellékszálon. Pl: ki fizessen az étteremben, vagy a végén az "ágyrajárás". A takarítónőből lett "vezérnőstény" képe már óvodás szintű szájbarágás. Értem én, hogy tükröt akar tartani 3-4 élethelyzet bemutatásával, de ez elvileg egy film akart lenni, ahol nem árt valami keretes szerkezet, hogy a sztori eljusson A-ból B-be. Ennek fényében ez a sok díj, és a magasztaló kritikák a VALÓDI TÜKÖR a társadalmunk sznobizmusára.
Imádtam Negyvenes pasi vagyok, és mindig félek, amikor Hollywood előtérbe emel egy-egy női főhőst (sokszor hiteltelen a „keménységük”, és emiatt irreleváns a sorsuk), de itt most együtt sírtam és együtt nevettem Elzával. Ő még tud szeretni, sírni, elbukni. Lányos apáknak kötelező sorozat. Az első nyolc rész magával ragadó. Az utolsó kettőből (60+60 perc) viszont most vágok egyetlen 90 perces verziót, mert a kilencedik rész közepén történik valami, ami után már várjuk a lezárást, de csak húzzák, halasztják. Az elnyújtott lezárás miatt vontam le egy csillagot.
61 Az első jel (2026)
Már akkor éreztem, hogy iszonyat gáz lesz, amikor a kislány két perc alatt megjelenítette az adatfelhő struktúráját. A film így viszonyul minden problémához. Gyerekes, klisés. A nagy tudós annyit csinál, hogy morog a fiatalokra. Dolgozni nem látjuk. Na jó... hagyjuk is. Öt perc alatt elfelejtem ezt az alkotást is.