A szomorúság háromszöge (2022)

Érdekes film. Nem igazán tudom eldönteni, hogy most bejött vagy sem. Teljesen kettős érzés kavarog bennem. Néhol vontatott volt, néhol össze-vissza, egyszer nézhetős számomra.

Akartam szeretni, de nem, egyszerűen túl hosszú és sokszor túl vontatott, a vége felé konkrétan szenvedtem és vártam a stáblistát. Három szegmensből áll, a középső elég jó, az utolsó túl hosszú, az elsőt meg úgy ahogy van ki lehetett volna vágni. Nag... több»yjából 100 percben sokkal jobban működött volna. A humora nem tudom, engem az se kapott el annyira, most tök jó, hogy hánynak épp a vásznon de ez önmagában szerintem nem feltétlen vicces.

A film elég hosszú és sokszor kaotikus, rengeteg ugrással és furcsasággal. Leginkább A nagy szépséghez tudnám hasonlítani, vagy talán a Red Rockethez, megvalósítás szempontjából. Ez a film egyszerre rengeteg dologról szól, egy összekötő elemmel: a pénz. Mindezt rengeteg különböző karakteren, helyszínen és eseményen keresztül járja körül, kifigurázva mindenkit, és extrém helyzetekbe helyezve karaktereit, melyben megfordul minden személyiségük. Az egyik jelenetben egy kommunista és egy kapitalista vitatkozik a világ rendjéről, miközben minden másik szereplő a vécében okád. Ennél vannak erősebb és gyengébb képek is, de a film lényegében ez, képek sokasága, mely ilyen-olyan módon rávilágít a világunk és elveink bizonytalanságára.

Kiemelném, mennyire jó játszik mindkét főszereplő fiatal színész. A film hármas tagolása jó, ám mégis, nem csak a lezárás felemás, hanem az egész film. Amit bemutat, azt az első epizódban nagyon jól csinálja, a másodikban már csak közepesen, a harmadikban pedig teljesen kibillen a történet. A sorozatokhoz illő, függőben maradó lezárás pedig egyáltalán nem emeli a műélvezetet tovább. Kár.

Sokáig nem értettem, miről akar szólni ez a film, a végén mégis túl szájbarágósnak éreztem a mondanivalóját. A jelenetek kétségtelenül lekötik a figyelmet, de olyan érzésem volt, mintha a forgatókönyvíró menet közben találta volna ki, hogyan folytató... több»djon a cselekmény. Az első epizódot nyugodtan kivághatták volna, nem adott hozzá semmit a történethez. (Főleg, hogy több mint két órásra húzták a filmet.)

Szerintem ez a film egy társadalomkritika. Mindenkinek mást üzen. Nekem sajnos azt, hogy aki gazdagnak születik, az mindig mások nyomorából él. És sajnos, aki szegény, az sosem lesz milliomos (lásd a takarítónőt). Woody Harrelson csak egy névnek van ... több»berakva a filmbe, nem sok vizet zavar. A milliárdos orosz, mindig csak a pénzt nézi, egész életében azt nézte, még a halott feleségéről is lelopja az ékszereket, amiket ő vett neki. (Amúgy a világunkban is sajnos a pénz dominál). Nincsenek már igazi értékek. A film első része, ahogy a gazdagok utaznak a hajón, és mindenki kihányja a több milliós kaját is, érdekes, mások meg éheznek a világban. És ugyanúgy kijön belőlük minden alul is, meg fölül is, mint szegényebb embertársainkból. Nekem tetszett. Elgondolkodtató az alá-fölérendeltség a világban, és az is hogy kihalt belőlünk az emberség. Gondoljunk csak bele, mi lenne, ha csak egy hétre is cserélhetnénk a főnökeinkkel, feletteseinkkel! Biztosan menne a munka? És nem lennének visszaélések? Nem adnánk vissza azt a sok embertelenséget, amit kaptunk? Sokunk biztosan igen!

Semmi egy film. Még hogy ez a borzadály a év legfontosabb filmje! Röhej.