Outlast – Csapatmunka. De a csapat sokféle lehet... Ez a műfaj kicsit kívül esik a komfortzónámon. Nem szoktam sem realityt, sem dokumentumsorozatot nézni. A legtöbbet hiteltelennek, feleslegesen túlspilázottnak vagy egyszerűen csak infantilisnek és unalmasnak találom. Meg ott vannak persze az alpáriak, de azokról inkább szót se...
Az Outlastbe valamiért mégis belefogtam. Talán a táj miatt, hiszen Alaszka gyönyörű vidékével betelni nehéz. A trailer egyik régi nagy kedvencemet, Az alaszkai vadon gyermekeit juttatta eszembe, amikor minden nap izgalommal vártam, hogy ma vajon milyen kihívásokat tartogat a természet a Brown család számára.
Realityk kapcsán felmerül az emberben, hogy vajon mennyi a valóság és mennyi a megrendezett, eltervezett jel... több»
A tökéletes pár, ami azért messze van a tökéletestől Ha úgy néztem volna meg a sorozatot, hogy előtte nem olvastam róla semmit, azt mondanám, egészen jó kis hétvégi, egyben ledarálós időtöltés. Most viszont, az utolsó rész befejezése után is azon tűnődöm, vajon mit láttak benne, amit én nem, azok, akik az egekig magasztalták.
Vitathatatlan, hogy leköti a nézőt, érdekes (az izgalmas jelző azért túlzás lenne), helyenként még szórakoztató is. De eredetinek semmiképp nem nevezhető. Régi, jól bevált sablonok gyűjteménye, az Agatha Christie könyveiből készült filmek alapján, megfűszerezve némi A Fehér Lótusz feelinggel, nyomokban pedig Hatalmas kis hazugságok és/vagy Kis tüzek mindenütt életérzést tartalmaz.
A történet röviden: adott egy viszonylag ... több»
A pandémia vagy az emberi ostobaság és önzés a világ végének igazi okozója? Ez a kérdés fogalmazódott meg bennem a Helgoland 513 kapcsán. Melynek megnézésére egyébként meglehetősen nehezen vettem rá magamat, hiszen a trailer, amit alkottak hozzá, az egyik legnagyobb mellélövés a streamingszolgáltatások történelmében. Sikerült abba a rövidke nagyjából egy percbe a legérdektelenebb, legrosszabbul fényképezett és legkuszább jeleneteket kiragadni. Rögtön ennek megnézése után le is vettem a listámról, de aztán valahogy mégis visszatértem hozzá.
Így utólag azt kell mondjam, nem bántam meg. A Helgoland 513 egy jó sorozat. Nem a valaha volt legjobb apokalipszis elmélet megelevenítése, de határozottan nézhető, elgondolkoztató és a maga módján még szórakoztató is.
Nézzük a tö... több»
Más szempont Csatlakozom azokhoz, akik csak azért regisztráltak, hogy válaszoljanak. :-) Nekem összességében inkább pozitív, mint negatív a film, de kicsit más szemszögből figyeltem, mint talán az előttem szólok.
Alien-rajongó vagyok, amióta csak filmeket nézek, ráadásul egyidős vagyok az első Alien filmmel (1979).
Na, de a Romulusról: mielőtt beültem a moziba, jókat olvastam róla, éppen ezért meglepett és némileg csalódást okozott, hogy nagyon lassan indul be. A későbbiekben is néhány, azért valljuk be, egészen jól sikerült villantáson kívül sokat nem ad... Viszont számomra ez a film valahol tisztelgés a korábbi Alien-filmek, alkotók, szereplők előtt. Mire gondolok? Egyrészt a fényképezése alapján simá... több»
51 Csapatmunka (2023)
Ez a műfaj kicsit kívül esik a komfortzónámon. Nem szoktam sem realityt, sem dokumentumsorozatot nézni. A legtöbbet hiteltelennek, feleslegesen túlspilázottnak vagy egyszerűen csak infantilisnek és unalmasnak találom. Meg ott vannak persze az alpáriak, de azokról inkább szót se... Az Outlastbe valamiért mégis belefogtam. Talán a táj miatt, hiszen Alaszka gyönyörű vidékével betelni nehéz. A trailer egyik régi nagy kedvencemet, Az alaszkai vadon gyermekeit juttatta eszembe, amikor minden nap izgalommal vártam, hogy ma vajon milyen kihívásokat tartogat a természet a Brown család számára. Realityk kapcsán felmerül az emberben, hogy vajon mennyi a valóság és mennyi a megrendezett, eltervezett jel... több»