Elysia Kova

A látvány ismét történelmet ír
A látvány ismét történelmet ír, de a történet ezúttal nem tudja tartani a lépést. Kevés olyan filmes univerzum létezik, amely minden egyes alkalommal képes ugyanazzal a gyermeki csodálattal a TV elé ültetni. Számomra az Avatar pontosan ilyen. Már az első rész is forradalmi volt. A víz útja pedig még magasabbra emelte a lécet. Éppen ezért óriási elvárásokkal ültem le a film elé. A végeredmény pedig meglehetősen vegyes érzéseket hagyott bennem. Kezdjük azzal, amiben James Cameron ismét bebizonyította, hogy jelenleg szinte senki sem ér fel hozzá: a látványvilág egyszerűen lélegzetelállító. Minden egyes képkocka olyan, mintha egy élő festményt néznénk. Pandora új területei, a tűz klánjának világ... több»

A sorozat, amelyet bármikor képes vagyok újranézni
Kevés olyan sorozat létezik számomra, amelyet akárhányszor újra tudok nézni úgy, hogy ugyanúgy lekössön, mint legelőször. A nagy pénzrablás pontosan ilyen. Ez nálam nemcsak egy kiváló, hanem az abszolút kedvencem, amit a legtöbbször indítottam újra, és minden alkalommal találok benne valami újat. Alex Pina egy olyan történetet alkotott, amely első pillantásra egy egyszerű rablósztorinak tűnhet, valójában azonban ennél sokkal többről szól. Stratégia, érzelmek, emberi kapcsolatok, lojalitás, árulás és folyamatos feszültség fonódik össze egy elképesztően intelligensen felépített történetben. A sorozat szinte egyetlen percig sem hagyja unatkozni a nézőt, miközben folyamatosan képes meglepetéseke... több»

Egy történt, amelynek idő kell, hogy igazán kibontakozzon
Egy történet, amelynek idő kell, hogy igazán kibontakozzon. Vannak sorozatok, amelyek már az első percekben lehengerlik a nézőt, és vannak olyanok is, amelyek fokozatosan, szinte észrevétlenül lopják be magukat az ember szívébe. A Hét Királyság lovagja számomra egyértelműen az utóbbi kategóriába tartozik. Az első epizódok során úgy éreztem, hogy a történet kissé bizonytalan léptekkel halad előre. A cselekmény lassan építkezik, a karakterek bemutatása időt igényel, ezért kezdetben nehezebben tudott magával ragadni. Többször is azt gondoltam, hogy ennél lendületesebb nyitányra számítottam, azonban úgy döntöttem, adok neki esélyt – és utólag egy pillanatig sem bántam meg. Ahogy haladt előre... több»

Méltó folytatás
Azt hiszem, ritkán mondok ilyet egy új, induló sorozatról, de a Testamentumok nálam egyértelműen felülmúlta még a A szolgálólány meséje első évadát is. Pedig aki látta annak idején a sorozat indulását, az pontosan tudja, hogy már az sem volt hétköznapi élmény. Azonban valahogy még magasabb szintre emelte azt a feszültséget, azt a folyamatos bizonytalanságot és azt a sötét világot, amelybe már korábban beleszerettünk. Már az első epizódtól kezdve érezhető volt, hogy itt nem egy egyszerű folytatásról van szó. A készítők nem a nosztalgiára építettek, hanem egy önálló, erős történetet tettek le az asztalra, amely ugyan szorosan kapcsolódik az eredeti sorozathoz, mégis képes saját identitást kial... több»

Nálam megölte a befejezés...
Az alapötlet működött: online ismerkedés, hamis identitások, kettős élet és a veszélyes megszállottság keveréke. A sorozat ügyesen építette fel a rejtélyt, miközben folyamatosan adagolta az újabb és újabb fordulatokat. Pont amikor azt hitte az ember, hogy végre érti, ki mit miért tett, jött egy újabb csavar, ami teljesen felborította az addigi képet. Ez pedig végig a Kamuprofil egyik legnagyobb erőssége maradt. Ami számomra külön pozitívum volt, az a színészi játék. A szereplők többsége meglepően hitelesen hozta ezeket a szélsőséges, sokszor toxikus karaktereket. A főszereplők között működött a kémia, és még akkor is érdekesek tudtak maradni, amikor már nagyon túlzó fordulatok történtek. Mer... több»