Elysia Kova

Amikor egy klasszikusból mestermű születik
Csillagos ötös! Vannak történetek, amelyek egyszerűen nem engedik el az embert. Amelyek nem érnek véget a könyv utolsó oldalával vagy a stáblista megjelenésével, hanem még napokkal később is ott motoszkálnak a gondolataink között. Számomra John Steinbeck Édentől keletre című regénye pontosan ilyen mű, ezért különösen nagy kíváncsisággal és bizonyos fokú izgalommal vártam a Netflix adaptációját. Hiszen egy ekkora irodalmi klasszikushoz hozzányúlni nem kis vállalkozás. Főleg akkor, ha az ember már olvasta az eredetit, és pontosan tudja, milyen mélységeket, érzelmeket és emberi dilemmákat rejt magában ez a történet. Aztán elkezdtem nézni a sorozatot, és egyre inkább az volt az érzésem, hogy a N... több»

Harmadjára is működik
Hihetetlen, hogy A szépség ára már a harmadik évadánál jár, és ami még hihetetlenebb: nálam még mindig képes ugyanúgy fenntartani az érdeklődést. Mindhárom évadot érdekfeszítőnek és izgalmasnak találtam, és bár természetesen vannak gyengébb pillanatai, összességében mindig elérte azt, ami szerintem egy ilyen sorozat legfontosabb feladata: kíváncsi voltam, mi történik a következő részben. Éppen ezért különösen örülök annak, hogy nem ez lett a történet lezárása, és a sorozat megkapta a negyedik évadot is. Ugyanis bőven van még potenciál ebben a történetben. A Bellarie család körüli hatalmi harcok, titkok, árulások és folyamatosan változó szövetségek még mindig tartogatnak annyi lehetőséget, ho... több»

Morzsák, kérdések és a hétfők izgalma
A Kiút negyedik évada pontosan olyan érzéseket hagyott bennem, amilyeneket maga a sorozat is okoz: egyszerre vagyok elégedett, kíváncsi, izgatott… és közben egy kicsit ideges is. Mert miközben egyáltalán nem mondanám, hogy csalódást okozott az évad, azt sem tudom kijelenteni, hogy maradéktalanul azt kaptam, amire négy év várakozása után számítottam. A Kiút egyik legnagyobb erőssége mindig is a rejtély volt. Az a különös, nyomasztó világ, amelyben a szereplők és velük együtt mi, nézők is próbáljuk összerakni, hogy mi a fene történik ebben a városban. Miért kerülnek ide az emberek? Ki vagy mi irányítja az eseményeket? Mi a jelentősége az egyes helyszíneknek, szimbólumoknak és visszatérő jelens... több»

A látvány ismét történelmet ír
A látvány ismét történelmet ír, de a történet ezúttal nem tudja tartani a lépést. Kevés olyan filmes univerzum létezik, amely minden egyes alkalommal képes ugyanazzal a gyermeki csodálattal a TV elé ültetni. Számomra az Avatar pontosan ilyen. Már az első rész is forradalmi volt. A víz útja pedig még magasabbra emelte a lécet. Éppen ezért óriási elvárásokkal ültem le a film elé. A végeredmény pedig meglehetősen vegyes érzéseket hagyott bennem. Kezdjük azzal, amiben James Cameron ismét bebizonyította, hogy jelenleg szinte senki sem ér fel hozzá: a látványvilág egyszerűen lélegzetelállító. Minden egyes képkocka olyan, mintha egy élő festményt néznénk. Pandora új területei, a tűz klánjának világ... több»

A sorozat, amelyet bármikor képes vagyok újranézni
Kevés olyan sorozat létezik számomra, amelyet akárhányszor újra tudok nézni úgy, hogy ugyanúgy lekössön, mint legelőször. A nagy pénzrablás pontosan ilyen. Ez nálam nemcsak egy kiváló, hanem az abszolút kedvencem, amit a legtöbbször indítottam újra, és minden alkalommal találok benne valami újat. Alex Pina egy olyan történetet alkotott, amely első pillantásra egy egyszerű rablósztorinak tűnhet, valójában azonban ennél sokkal többről szól. Stratégia, érzelmek, emberi kapcsolatok, lojalitás, árulás és folyamatos feszültség fonódik össze egy elképesztően intelligensen felépített történetben. A sorozat szinte egyetlen percig sem hagyja unatkozni a nézőt, miközben folyamatosan képes meglepetéseke... több»