Tim Burton hozta el a mozik világába milliók kedvenc kérpegényhősét, Batmant. Az által megálmodott filmek mai szemmel kissé komikusan hatnak, de éppen ezért szereztek annyi rajongót maguknak a ’90-es években. Ugyanakkor a harmadik részre Burton és az eredeti főszereplő Michael Keaton elhagyták a franchise-t, így elkezdett jelentősen hanyatlani a minőség, ami a mélypontot egyértelműen a Batman és Robinnal érte el. De már a 1995-ös, vagyis idén már huszonöt éves Mindörökké Batman sem azt hozta, amire sokan vártak.
Ráadásul a film forgatása körül sem zajlott minden rendben. A filmet rendező Joel Schumachert többen figyelmeztették, hogy Val Kilmerrel nem könnyű együtt dolgozni, de mégis őt választották a szerepre. Val Kilmer habitusa ki is ütközött a forgatáson, ahol rendszeresen összeszólalkoztak a rendezővel. Egy ponton Joel Schumacher ultimátumot adott neki, hogy fejezze be a hisztit, amire válaszképp két hétig nem szólt hozzá a színész. Más kérdés, hogy ezt Joel Schumacher áldásként élte meg.
De nem csak ők nem találták a közös hangot a forgatáson. A két gonoszt játszó Tommy Lee Jones és Jim Carrey sem voltak épp puszipajtások. Ezt Jim Carrey később azzal magyarázta, hogy ’94-ben a Dumb és Dumber - Dilibogyók lemosta a mozikban Tommy Lee Jones sportdrámáját, az Öreg harcost, amiért a színész eléggé berágott rá. Ennek a forgatás egyik estéjén egy étteremben bizonyítékát is adta, amikor köszönés közben Tommy Lee Jones csak annyit mondott, hogy „tényleg szívből utállak.”
A forgatás döccenései ellenére, illetve ahhoz képest, hogy a rajongók már itt is érezték a hanyatlás szelét, a Mindörökké Batman az év legnagyobb sikere volt. És ez meg is alapozta a két évvel későbbi bukást. A film készítői ugyanis azt gondolták, hogy a film jóval könnyedebb, kissé komikus ábrázolásmódja volt a siker kulcsa, ezért még inkább ebbe az irányba mentek el a negyedik filmmel. A végeredményt pedig a legjobban az írja le, hogy a Batman és Robinban Batman páncélján már mellbimbó is volt…
