Ismét egy film, amely megmutatja, hogy nem a költségvetés a produktum lelke, sokkal inkább az írás és a színészek. Ebben az esetben főleg az írás. A film játékidejéből nagyon jól kihozták az autokrácia kialakulásának lépéseit szépen kicsiben lemodellezve. Így sokkal emberibb, személyesebb az átélés élménye, mintha országszinten akarták volna bemutatni. Egy picit tovább árnyalhatták volna az események alakulását, ha a cselekmény is több időt ölel fel. Itt érzek egy kis kényszeredett kompromisszumot a történetben, mert nem tartom életszerűnek a diákok egy részétől a száznyolcvan fokos fordulatot hat nap alatt, ez sokkal mélyebb, lassabb folyamat. Viszont ellenkező esetben az iskola és a társadalom kerékbe törte volna a projektet a hatásos finálé előtt, ha nem erőltetik bele az iskolai témahétbe a történetet. Ettől eltekintve szépen, ütemesen érkeznek a mini-diktatúra kiépülésének lépései, és elég jól belelátunk a közösség tagjainak életébe. Itt térnék ki rá, hogy a színészeket jól válogatták össze, hihetően alakítják az átlagos osztályt a fiatalok, de a személyes momentumokban megteszik a magukét színészileg. Sokan megkapják a maguk néhány, de tartalmas jelenetét, így széles spektrumról kapunk képet, hogy milyen reakciókat szül egy ilyen rezsim. Számtalanszor önreflexiót kell végeznie a nézőnek, hogy ő most éppen ki mellé állna a konfliktusokban, és nem biztos, hogy mindig ugyanazt választja.
Ismét egy film, amely megmutatja, hogy nem a költségvetés a produktum lelke, sokkal inkább az írás és a színészek. Ebben az esetben főleg az írás. A film játékidejéből nagyon jól kihozták az autokrácia kialakulásának lépéseit szépen kicsiben lemodellezve. Így sokkal emberibb, személyesebb az átélés élménye, mintha országszinten akarták volna bemutatni. Egy picit tovább árnyalhatták volna az események alakulását, ha a cselekmény is több időt ölel fel. Itt érzek egy kis kényszeredett kompromisszumot a történetben, mert nem tartom életszerűnek a diákok egy részétől a száznyolcvan fokos fordulatot hat nap alatt, ez sokkal mélyebb, lassabb folyamat. Viszont ellenkező esetben az iskola és a társadalom kerékbe törte volna a projektet a hatásos finálé előtt, ha nem erőltetik bele az iskolai témahétbe a történetet. Ettől eltekintve szépen, ütemesen érkeznek a mini-diktatúra kiépülésének lépései, és elég jól belelátunk a közösség tagjainak életébe. Itt térnék ki rá, hogy a színészeket jól válogatták össze, hihetően alakítják az átlagos osztályt a fiatalok, de a személyes momentumokban megteszik a magukét színészileg. Sokan megkapják a maguk néhány, de tartalmas jelenetét, így széles spektrumról kapunk képet, hogy milyen reakciókat szül egy ilyen rezsim. Számtalanszor önreflexiót kell végeznie a nézőnek, hogy ő most éppen ki mellé állna a konfliktusokban, és nem biztos, hogy mindig ugyanazt választja.