A nagy beharangozás és a saját elvárások miatt egy kicsit hiányérzetem maradt utána. Vártam valami csavart és/vagy a Hanneke-i értelemben vett beteg jeleneteket. Egyik sem volt, bár nem hiányzik, de jobb elvárások nélkül megnézni ezt a filmet.
Valósághű, már-már dokumentumfilm-szerű volt és hitelesen építette fel a szereplők lelki folyamatait. Egy percig sem tudatosult, hogy színészeket látok. A kevesebb zene viszont jót tett volna a filmnek, szerintem a szomorú/inspiráló aláfestés csak rontja a hatást és giccsessé teszi a jeleneteket.
A könyv is biztos jó lehet, a forgatókönyv jól körüljárta az érzelmi reakciókat, az anya és a kisfiú egymásra utaltságát és a sajátos kettős rabságot - azt, hogy nem tudatos szinten az anya is fogságban tartja a gyerekét.
A nagy beharangozás és a saját elvárások miatt egy kicsit hiányérzetem maradt utána. Vártam valami csavart és/vagy a Hanneke-i értelemben vett beteg jeleneteket. Egyik sem volt, bár nem hiányzik, de jobb elvárások nélkül megnézni ezt a filmet.
Valósághű, már-már dokumentumfilm-szerű volt és hitelesen építette fel a szereplők lelki folyamatait. Egy percig sem tudatosult, hogy színészeket látok. A kevesebb zene viszont jót tett volna a filmnek, szerintem a szomorú/inspiráló aláfestés csak rontja a hatást és giccsessé teszi a jeleneteket.
A könyv is biztos jó lehet, a forgatókönyv jól körüljárta az érzelmi reakciókat, az anya és a kisfiú egymásra utaltságát és a sajátos kettős rabságot - azt, hogy nem tudatos szinten az anya is fogságban tartja a gyerekét.