1981-ben David Cronenberg eldöntötte, hogy csinál egy igazi, olyan jó véres, de eközben agyalós filmet. Így elkészítette az Agyfürkészőket, de mielőtt írnék egy kis kommentet, vagy inkább nevezzük kritikának, azért felsorolnék egy pár filmet, amit a torontói születésű úriember rendezett. Többek között a Légy (személyes kedvenc) Paraziták, Veszett, Videodrome, Meztelen ebéd, Erőszakos múlt.
A maguk nemében ezek a filmek egytől-egyig kifejezetten jó alkotások, tele tartalommal, mondanivalóval. Ehhez – mint társproducer is egyben – keresett és talált társakat, stábtagokat és színészeket, és mondhatni jól sikerült többek között a casting is (a King adaptációkkal ellentétben). Mivel saját maga írta a forgatókönyvet, óriási kompromisszumokat nem kellett kötnie a rendezés terén. Az operatőri munkákat Mark Irwin látta el, és külön köszönet az álmatlan éjszakákért... (a fej). Aki látta a filmet, tökéletesen tudja, miről is beszélek.
Ha már így az intróra ennyi időt szántam, szerintem most megpróbálkozom valamit a filmről is mesélni, elemezni kicsit... Cameron Vale (Stephen Lack) hajléktalan és elkeseredett. Kétségbeesett és éhes, sőt nemcsak éhes, de egyben zavarodott is, hiszen érzi és tudja, valami nem stimmel vele. Betér egy étterembe, ahol két középkorú hölgy utálkozva figyeli. Mivel az egyik nem bírja levenni Vale-ről a szemét, szemkontaktusba kerülnek, és nem sokkal később a hölgy iszonyatos kínok között a földön dobálja ide-oda magát.
Szemfüles ügynökök azonnal elkapják hajléktalan barátunkat, és elviszik egy titkos helyre, ahol Dr. Paul Ruth (Patrick McGoohan) szívélyesen fogadja, majd elmagyarázza neki, mi miért történik vele. Elmondja neki, hogy ő tulajdonképpen egy úgynevezett scanner, aki képes a tudatalattijával irányítani, befolyásolni másokat. Villámgyorsan kiképzi, majd kioktatja, hogy vannak olyan scannerek is, akik a rossz oldalon állnak, őket viszont ki kell iktatni. Az első számú célpont pedig maga Darryl Revok (Michael Ironside), aki a legerősebb és leggonoszabb közülük.
Itt kezdődnek a bonyodalmak, hiszen Revok a ConSec utolsó scannerét is megöli, majd még öt civilt, és elmenekül, immár sokadszorra. Dr. Ruth ephemerolt ad Vale-nek, és elárulja, hogy ezzel a droggal kordában tudja tartani a képességeit. Eközben Revok ismét megöl egy scannert, Pierce-t (Robert A. Silverman), akinek az agyát Vale leszkenneli, így megtudja Revok búvóhelyét. Társat is talál maga mellé, aki szintén scanner, Kim Obristot (Jennifer O' Neill), aki segít Vale-nek...
Oké, én őszintén többet nem is szeretnék magáról a filmről elárulni, hátha ennyivel is felkeltettem az érdeklődéseteket. Néhány szó még az én tapasztalataimról. A történet erősen indul, de sok benne a hullámvölgy, és néha feleslegesek és erőltetettek a dialógusok. A karakterek színtelenek és nem kidolgozottak. Még maga Cameron Vale is unalmas, és nem érzünk szerethető szegmenseket a személyében. Talán maga Michael Ironside gonosz karaktere, ami tetszetős és hatásos, de úgy nagyjából ennyi.
Az operatőri munka egészen kiváló, de a film kicsit átgondolva határozottan jobb is lehetett volna. A zenei hatások ütősek, és szerintem a film csúcspontja, amikor Cameron a Cég hálózatával készül megharcolni. A düh és a mindenkori hatalom őrületes harca ez, amit Cronenberg zseniálisan láttat, de azért eközben egy kis (de annál durvább) testhorrort is belecsempész a sorok közé. A film mondanivalója ütős, a színészek játéka viszont lapos, csak az utolsó 15-20 percre "élednek" fel. Egyszóval tartalommal bíró horror, ami mára ugyan már kissé megkopott, de még simán fogyasztható. David Cronenberg itt is megmutatja tehetségét és tudását, csak azon agyalok, mi lett volna, ha alaposabban átgondolva rendezi meg ezt a mozit. Jó ez így. Mára kultfilmmé avanzsált.
75 Agyfürkészők (1981)
Az Agyfürkészők című horror történetének középpontjában az agyfürkészők, vagyis a szkennerek állnak, akik telepatikus és telekinetikus képességekkel rendelkeznek.... több»
Szereplők: Jennifer O'Neill, Patrick McGoohan, Michael Ironside, Christopher Britton, Stephen Lack
