2010 környékén láthattam az Ördögűzőt egy nagyon jó barátommal. Az első 10-20 horror között volt. Mivel mindketten keresztény családból jövünk, legendásan tiltott film volt, mi pedig legendásan rettegtünk rajta. Életem legfélelmetesebb filmje volt! Még idézni is csak világosban mertem.
Ahányszor én mondogattam az utóbbi ~12 évben, hogy „haver, én láttam mindent, amit csak el tudsz képzelni, komolyan, elalvósnak rakom be az Insidious szériát, de én mondom: a mai napig a '73-as Ördögűző a legfélelmetesebb film, ami készült!” – azok után azt hittem, ordítva fogom végigzokogni az egészet.
Aztán leesett, hogy az elmúlt 12 évben végig edzettem. Daráltam, pusztítottam a horrorokat. Úgy érzem, mindent, az összes apró ismeretlen hulladékig kitérően mindent megnéztem. (Persze ez nem igaz.) Mostanra enerváltan bújom a listákat a neten, hogy mi az, amit még nem láttam.
Ezután már nem ütött AKKORÁT a film, mint egykor.
De a mai napig ez a legveszedelmesebb, leggonoszabb, legelmésebb horror, ami valaha készült a történelemben!
Bár zseniális filmek jelentek meg azóta a műfajon belül, nem készült még egy olyan horror, ami az összhatást tekintve ennyire minőségi. Főleg, ha a korai megjelenést is figyelembe vesszük.
Számomra itt kezdődött minden, ami miatt ma rajongok a műfajért. Bár már nem lesznek tőle rémálmaim, akkor is óriási tiszteletet érzek iránta, és kétlem, hogy valaha készülni fog még egy ekkora klasszikus.
2010 környékén láthattam az Ördögűzőt egy nagyon jó barátommal. Az első 10-20 horror között volt. Mivel mindketten keresztény családból jövünk, legendásan tiltott film volt, mi pedig legendásan rettegtünk rajta. Életem legfélelmetesebb filmje volt! Még idézni is csak világosban mertem. Ahányszor én mondogattam az utóbbi ~12 évben, hogy „haver, én láttam mindent, amit csak el tudsz képzelni, komolyan, elalvósnak rakom be az Insidious szériát, de én mondom: a mai napig a '73-as Ördögűző a legfélelmetesebb film, ami készült!” – azok után azt hittem, ordítva fogom végigzokogni az egészet. Aztán leesett, hogy az elmúlt 12 évben végig edzettem. Daráltam, pusztítottam a horrorokat. Úgy érzem, mindent, az összes apró ismeretlen hulladékig kitérően mindent megnéztem. (Persze ez nem igaz.) Mostanra enerváltan bújom a listákat a neten, hogy mi az, amit még nem láttam. Ezután már nem ütött AKKORÁT a film, mint egykor. De a mai napig ez a legveszedelmesebb, leggonoszabb, legelmésebb horror, ami valaha készült a történelemben! Bár zseniális filmek jelentek meg azóta a műfajon belül, nem készült még egy olyan horror, ami az összhatást tekintve ennyire minőségi. Főleg, ha a korai megjelenést is figyelembe vesszük. Számomra itt kezdődött minden, ami miatt ma rajongok a műfajért. Bár már nem lesznek tőle rémálmaim, akkor is óriási tiszteletet érzek iránta, és kétlem, hogy valaha készülni fog még egy ekkora klasszikus.