Tudom, sokan nem szeretnek gondolkozni filmnézés közben, és csak a következő robbanáskor néznek fel a telefonjukból, és aztán megnéznek egy review-t a YouTube-on, és az alapján értékelik a látottakat. Na, ilyen embereknek nem való ez a film. Ez egy művészfilm, igen, de ugyanakkor egy metaforikus sztori, melynek kibogozása egészen a film végig izgalmas marad. Több különböző magyarázat is lehetséges, de nem mindenki azt lát bele, amit akar, annyira nem tág a történet. Azonban nem is ezért érdekes a film, hanem inkább a long take jellegű jelenetekért, melyben végig egy karaktert követünk, ahogy a világ változik körülötte. Ezek a jelenetek hihetetlen klausztrofób és mellbevágó élményt adnak, jobban, mint bármilyen más film. Olyan, mint egy rémálom, ahol folyamatosan menekülünk, és sosincs vége. Fizikailag kényelmetlen és fullasztó szekvenciákat ritkán látni filmen. Nem egy vasárnap délutáni, kikapcsolódós film, Monopolyzás közben. A két főszereplő alakítása remek, az érzelmeket szépen átadják, és a világot pedig Aronofsky ügyesen építi. A jelenetek koreográfiája nagyon okos, és az effekt alig tűnik fel, mert annyira el lehet merülni a vizuális horrorban. Ez egy nehéz film, mely inkább egy erős hangulatot ad át, mint bármi mást.
Tudom, sokan nem szeretnek gondolkozni filmnézés közben, és csak a következő robbanáskor néznek fel a telefonjukból, és aztán megnéznek egy review-t a YouTube-on, és az alapján értékelik a látottakat. Na, ilyen embereknek nem való ez a film. Ez egy művészfilm, igen, de ugyanakkor egy metaforikus sztori, melynek kibogozása egészen a film végig izgalmas marad. Több különböző magyarázat is lehetséges, de nem mindenki azt lát bele, amit akar, annyira nem tág a történet. Azonban nem is ezért érdekes a film, hanem inkább a long take jellegű jelenetekért, melyben végig egy karaktert követünk, ahogy a világ változik körülötte. Ezek a jelenetek hihetetlen klausztrofób és mellbevágó élményt adnak, jobban, mint bármilyen más film. Olyan, mint egy rémálom, ahol folyamatosan menekülünk, és sosincs vége. Fizikailag kényelmetlen és fullasztó szekvenciákat ritkán látni filmen. Nem egy vasárnap délutáni, kikapcsolódós film, Monopolyzás közben. A két főszereplő alakítása remek, az érzelmeket szépen átadják, és a világot pedig Aronofsky ügyesen építi. A jelenetek koreográfiája nagyon okos, és az effekt alig tűnik fel, mert annyira el lehet merülni a vizuális horrorban. Ez egy nehéz film, mely inkább egy erős hangulatot ad át, mint bármi mást.