Philippe de Chauveron neve sokaknak ismerősen csenghet – ő jegyzi a Bazi nagy francia lagzik című kultvígjátékot, amely frappánsan, mégis szívvel-lélekkel játszott a multikulturális különbségekből fakadó helyzetkomikumokkal. Sajnos a Romazuri már nem tudja megismételni ezt a bravúrt. A koncepció elsőre ígéretes: a roma közösség és a francia elit találkozása bőven hordozhatna lehetőséget szatírára, társadalomkritikára és jóféle karikatúrákra. Azonban a film hamar kisiklik. Az első félidő még építkezik, de aztán elfogy a lendület – mintha a készítők maguk sem tudnák, merre vigyék tovább a történetet. A második felére a sztori szétesik, és a lezárás teljesen súlytalan marad. A karakterek – különösen a romák – túltolt, idegesítő karikatúrákká silányulnak, ami a szándékos túlzások helyett inkább kellemetlen érzéseket hagy maga után. A humor, ami sokat ígér, végül inkább zavaróvá válik, és csak nyomokban tartalmaz valódi poénokat. Christian Clavier ismét hozza a tőle megszokott magas színvonalat, de egyedül nem tudja elvinni a hátán a filmet. A Romazuri végül egy középszerű próbálkozás marad – nem vállal elég kockázatot ahhoz, hogy maradandót alkosson, de a szórakoztató felszínt sem képes végig megtartani. Ez most csak félsiker. És az is inkább jóindulattal.
Philippe de Chauveron neve sokaknak ismerősen csenghet – ő jegyzi a Bazi nagy francia lagzik című kultvígjátékot, amely frappánsan, mégis szívvel-lélekkel játszott a multikulturális különbségekből fakadó helyzetkomikumokkal. Sajnos a Romazuri már nem tudja megismételni ezt a bravúrt. A koncepció elsőre ígéretes: a roma közösség és a francia elit találkozása bőven hordozhatna lehetőséget szatírára, társadalomkritikára és jóféle karikatúrákra. Azonban a film hamar kisiklik. Az első félidő még építkezik, de aztán elfogy a lendület – mintha a készítők maguk sem tudnák, merre vigyék tovább a történetet. A második felére a sztori szétesik, és a lezárás teljesen súlytalan marad. A karakterek – különösen a romák – túltolt, idegesítő karikatúrákká silányulnak, ami a szándékos túlzások helyett inkább kellemetlen érzéseket hagy maga után. A humor, ami sokat ígér, végül inkább zavaróvá válik, és csak nyomokban tartalmaz valódi poénokat. Christian Clavier ismét hozza a tőle megszokott magas színvonalat, de egyedül nem tudja elvinni a hátán a filmet. A Romazuri végül egy középszerű próbálkozás marad – nem vállal elég kockázatot ahhoz, hogy maradandót alkosson, de a szórakoztató felszínt sem képes végig megtartani. Ez most csak félsiker. És az is inkább jóindulattal.