Nem értek a filmekhez, és nem vagyok túl jó véleménnyel a magyar filmekről. Most, viszont úgy látom van remény. Ez a film tökéletes. Amennyire egy film tökéletes lehet.
Kostyál Márk lenyúl a néző torkán és megmarkolja a zsigereit, és a vége főcím után sem ereszti. Az a helyzet, hogy egy napja láttam, aludtam rá egyet, de még mindig nem ereszt. Olyan atavisztikus és zsigeri mélységben ragadja meg az emberi lelket, ami miatt érthető a mellőzése. És itt nem Mészáros Lőrincekről és a helyi disznófejűekről van szó, szerintem, hanem annál jóval-jóval többről: a magyar néplélekről, ami elementáris erővel tör elő a nézőben.
Nekem, ha véres és csontropogós jelenetet látok egy filmben, fordul egyet a gyomrom és elfordítom a fejem. Most nem ez történt egyik verekedős jelenetnél sem, hanem ökölbe szorult a kezem és lendült a lábam, pedig nem vagyok egy vérnősző barom. Ebben a filmben semmi nem öncélú. Jó rendezés, jó színészek, jó zene, jó képek. Jó film.
Nem értek a filmekhez, és nem vagyok túl jó véleménnyel a magyar filmekről. Most, viszont úgy látom van remény. Ez a film tökéletes. Amennyire egy film tökéletes lehet. Kostyál Márk lenyúl a néző torkán és megmarkolja a zsigereit, és a vége főcím után sem ereszti. Az a helyzet, hogy egy napja láttam, aludtam rá egyet, de még mindig nem ereszt. Olyan atavisztikus és zsigeri mélységben ragadja meg az emberi lelket, ami miatt érthető a mellőzése. És itt nem Mészáros Lőrincekről és a helyi disznófejűekről van szó, szerintem, hanem annál jóval-jóval többről: a magyar néplélekről, ami elementáris erővel tör elő a nézőben. Nekem, ha véres és csontropogós jelenetet látok egy filmben, fordul egyet a gyomrom és elfordítom a fejem. Most nem ez történt egyik verekedős jelenetnél sem, hanem ökölbe szorult a kezem és lendült a lábam, pedig nem vagyok egy vérnősző barom. Ebben a filmben semmi nem öncélú. Jó rendezés, jó színészek, jó zene, jó képek. Jó film.