Ari Aster debütáló nagyjátékfilmje, az Örökség a modern horror egyik meghatározó darabja, amely új szintre emelte a műfaji határfeszegetést. A történet egy családi tragédiával indul, de hamar sötét és szimbolikus mélységekbe süllyed, ahol a gyász, az elfojtott trauma és az örökölt őrület természetfeletti köntösbe bújik.
Aster mesterien adagolja a feszültséget: nem a hirtelen ijesztgetésre épít, hanem a lassan kibontakozó, mélyen nyugtalanító légkörre. Toni Collette alakítása kiemelkedő – fájdalma és fokozatos megőrülése szinte tapintható. A film operatőri munkája, kompozíciói és hangkeverése is zsigeri élményt nyújt.
Bár a film utolsó harmada megosztó lehet – sokan a misztikus elemek túlburjánzását kritizálják –, az Örökség így is egy rendkívül hatásos, művészi horror, amely nemcsak ijesztget, de mélyen elgondolkodtat. Az Örökség nem mindenkinek való, de aki nyitott a lassú, szimbolikus és pszichológiailag komplex horrorokra, annak kihagyhatatlan.
Ari Aster debütáló nagyjátékfilmje, az Örökség a modern horror egyik meghatározó darabja, amely új szintre emelte a műfaji határfeszegetést. A történet egy családi tragédiával indul, de hamar sötét és szimbolikus mélységekbe süllyed, ahol a gyász, az elfojtott trauma és az örökölt őrület természetfeletti köntösbe bújik. Aster mesterien adagolja a feszültséget: nem a hirtelen ijesztgetésre épít, hanem a lassan kibontakozó, mélyen nyugtalanító légkörre. Toni Collette alakítása kiemelkedő – fájdalma és fokozatos megőrülése szinte tapintható. A film operatőri munkája, kompozíciói és hangkeverése is zsigeri élményt nyújt. Bár a film utolsó harmada megosztó lehet – sokan a misztikus elemek túlburjánzását kritizálják –, az Örökség így is egy rendkívül hatásos, művészi horror, amely nemcsak ijesztget, de mélyen elgondolkodtat. Az Örökség nem mindenkinek való, de aki nyitott a lassú, szimbolikus és pszichológiailag komplex horrorokra, annak kihagyhatatlan.