Bár nem vagyok egy nagy horrorrajongók, a súlyosabb, részben a horrorba hajló thrillereket viszont nagyon bírom (lásd Vaksötét, Valami követ és társai). A Mama nem lett a zsáner legjobbja, abban sem vagyok biztos, hogy az idei évben az lenne, de abszolút kielégítő, izgalmas és amikor kell, kellően hátborzongató. Octavia Spencernek a sok dráma, rengeteget igénylő szerep után valószínűleg felüdülés lehetett egy ilyen karaktert alakítani, és én minden szavát és rezdülését el is hittem. Bátran merem ajánlani.
Bár nem vagyok egy nagy horrorrajongók, a súlyosabb, részben a horrorba hajló thrillereket viszont nagyon bírom (lásd Vaksötét, Valami követ és társai). A Mama nem lett a zsáner legjobbja, abban sem vagyok biztos, hogy az idei évben az lenne, de abszolút kielégítő, izgalmas és amikor kell, kellően hátborzongató. Octavia Spencernek a sok dráma, rengeteget igénylő szerep után valószínűleg felüdülés lehetett egy ilyen karaktert alakítani, és én minden szavát és rezdülését el is hittem. Bátran merem ajánlani.