Teljesen beleszerettem a sztoriba. Az, ahogy a főszereplők felfedezik Párizst, egyszerűen varázslatos. A rendezés simán átlépi az indie-romantikus filmek sztenderdjét. Sokszor tényleg azt éreztem: ott vagyok velük az utcákon.
Az eleje kicsit vontatott, mert három epizódba próbálják sulykolni ugyanazt a kérdést: tudtak-e róluk a pilóták? De aztán szépen összeáll a dolog, megérte megnézni.
Bevallom, azt hittem, ez csak egy újabb krimi sztárokkal, de aztán rohadt mélyre vezetett. A hallgatás és a testbeszéd többet mond minden párbeszédnél. Nem tökéletes, egy epizódon belül is beszürkül időnként, de ott az a kemény vibe. Simán odatettem a kanapéra magam.
Első megtekintés után totál ledöbbentem, hogy mennyire baromi véres és szórakoztató ez a film! A végére már nem vettem komolyan a sztorit, csak élveztem, ahogy Frendo bohóc rendet vág a városban. Olyan, mintha egy klasszikus 80-as évekbeli slasher és egy vígjáték összeházasodtak volna. Fura módon nagyon jól szórakoztam rajta, egyszerűen őrület volt.
74 Egy nyár Párizsban (2025)