Bohém rapszódia (2018)

A dalok szuperek, de ezt eddig is tudtuk! A legfőbb bajom, hogy sehol se láttam Freddiet. A film kapcsán bennem maradt hiányérzet. A története eléggé szabdalt.

Ez az a film, amire tényleg semmi szükség nem volt, kivéve hogy a Queen tagok újabb bőrt lehúzzanak Freddie Mercury-ról és ismét meggyalázzák minden idők legnagyobb énekesét. Nem elég, hogy Roger és Taylor a mai napig hakniznak Adam Lambert-el Queen címszó alatt, most még "alkottak" egy hazugságokkal és csúsztatásokkal teli idealizált Hollywoodi sz@rt is erről a legendás bandáról. Az első és legnagyobb gondom maga Rami Malek. Hellyel közzel leutánozta Mercury mozgását a színpadon és a hosszú hajú Freddie-re eléggé hasonlított, de mikor hirtelen ugrottak az időben és a már bajszos és rövidhajú Mercuryt játszotta, na akkor jön ki igazán hogy mennyire eltér a valóditól. Egyrészt sokkal véznább, másrészt a gülü szemeivel olyan mint valami török vendégmunkás és róla kéne elhinni, hogy Freddie....én mindig is ezt a Mercuryt bírtam a legjobban és pályája is ekkor volt a csúcson, de elég ránézni az itteni képre hogy az ember elsírja magát. A másik legnagyobb gondom a temérdek pofátlan hazugság. Számos szakértő megírta már, mennyi nem valódi dolog van a filmben, én hármat emelnék ki: a banda megismerkedése egyszerűen röhejes, Mercury odamegy Rogerhez és Taylorhoz és bizonygatja, vegyék fel, még el is kezd énekelni és megmagyarázza énekhangját fogai elhelyezkedésével. Egyrészt, Mercurynak sosem voltak ekkora fogai, Malek úgy néz ki velük mint valami hörcsög, aki teletömte mindkét pofazacskóját. Másrészt nem a fogai miatt volt a zenetörténelem legerősebb és legkarizmatikusabb hangja ennek a zseninek, hanem brutális hangszálaitól, torkától és határtalan tehetségétől. A másik hatalmas hazugság későbbi férfi élettársával való megismerkedése. Nem egy buli után ismerkedtek meg, egy melegbárban, majd egy étteremben és kapcsolatukról se látunk semmit, pedig Mercury élete végéig vele maradt....azonban a legpofátlanabb, legundorítóbb és leghatásvadászabb blöff, mikor a Live Aid előtt közli Freddie a banda többi tagjával, hogy aids-es....egyrészt, ekkor még nem is tudott betegségéről, az csak évekkel később derült ki és ha nem ezzel a koncerttel fejezték volna be ezt a paródiafilmet, ezt a szörnyű betegséget is jobban ki lehetett volna fejteni, hogy min ment keresztül Mercury az utolsó éveiben, hogy belekóstolt az opera világába is, mivel imádta és Monserat operaénekesnővel elénekelték a barcelonai olimpia főcímdalát, a Barcelonát, nem is akárhogyan. De ekkoriban született a kedvenc Queen számom is, az I Want it all. Hogy egy életrajzi filmet miért kell idealizálni és megkúrtítani, persze költői kérdés. Mert így eladhatóbb. Mert így fel lehet csendíteni a valóban zseniális számokat, amik jól hangzanak, amikkel lehet szórakoztatni és bevonzani a nézőket a moziba, azonban a film hiányosságai miatt aki keveset tud a Queenről és Mercuryról kap egy jórészt hamis képet, az igazi, valódi rajongók mint én is, aki mindent tud róluk meg fogja a fejét. Voltak hiteles dolgok is, Freddie-nek valóban rengeteg cicája volt, valóban szinte mindenkit drágámnak hívott és a koncerteken valóban ott volt a zongora, rajta a sörök, hogy pepsi mit keresett ott rejtély, biztos jó pénzt fizettek a reklámért, a korszakot és a koncerteket valóban jól adták vissza. Azonban egy ilyen ikonikus banda, de főleg Freddie Mercury megérdemelt volna egy hiteles filmet, az egész élettörténetével, nem a Live Aid-el lezárva, mert utána még hosszú évek teltek el rengeteg fontos eseménnyel. Aki valóban látni akarja Mercury és a banda IGAZ történetét, az nézze meg inkább a Freddie Mercury, A nagy tettető című dokumentumfilmet.

A Queen örök, korszakalkotó dalokat írtak. 100 év múlva is mindenki ismerni fogja őket és a nótáikat. Lehengerlőt és megkockáztatom, hogy megismételhetetlent alkottak. A film nem könnyű feladatra vállalkozott. A világtörténelem egyik legismertebb rock bandájáról nem egyszerű filmet csinálni, főleg nem ha a frontembert Freddie Mercurynek hívják. A film története elég egyszerű lett. Lassacskán csordogál és sok problémával nem kellett megküzdeniük a szereplőknek. Hamar Freddie lesz a frontember, kisebb nézeteltérést leszámítva hamar jönnek a jó dalok és a világsiker. Én kíváncsi lettem volna a gyerekkorára, illetve arra amikor a film bekapcsolódik az életébe, hogy mit csinált, hogyan telt egy napja, kik voltak a barátai. A családjáról se tudtunk meg sok mindet, őket is csak megmutatták nekünk és kész. A Queen név kitalálására sem tértek ki nagyon és maga a logó megtervezéséről se volt szó. Amikor külön ment a banda és Freddie azt is elég elnagyolva lett prezentálva. Freddie és barátnője közötti különleges kapcsolat tetszett a legjobban. Nem voltak szerelmesek egymásba, de több volt közöttük mint barátság. Igazi lelki társak voltak. Mindent megtudtak beszélni. A dalok újrafeldolgozása remekre sikeredett. Szívem szerint sokszor táncra perdültem volna a dalok hallatán, de a lábammal folyamatosan vertem az ütemet. Rami Malek alakítása mozdulatokban és mozgásban hiteles volt, de alkatilag nagyon eltér Freddietől. Magasságuk hasonló, de Rami alkatilag inkább egy kisfiúra hasonlít. A szemei meg annyira jellegzetesek – mondjuk ki gülü -, hogy nagyon elvitte az összhatást. A fogai is elég érdekesre sikeredtek, elég műviek voltak, olyan kiharapja a pókot a sarokból fajta. Napszemüvegben megvolt az érzés, hogy Freddit látom, de a jelenetek többségében - amikor nem volt rajta szemüveg – szerintem egyáltalán nem volt meg a hasonlóság. Viszont Brian Mayt nagyon hozták. A Live Aid koncert eléggé látványos volt, brutális amikor több tízezer ember énekli, hogy We will rock you. És egy jó kis reklám volt a Pepsinek is, Freddie zongoráján levő sok pepsis pohárnak köszönhetően. Összességében azt mondom, hogy elmaradt a varázs. Jól összerakott film, de a dalok nélkül elég semmilyen a történet.

Imádtam. Nagyon érdekes és sokszor kifejezetten izgalmas történet. És hogy még egy valós történet, attól még izgalmasabb lesz. A zenék voltak a kedvenceim mozis hangzásban hallani őket egyszerűen felbecsülhetetlen.

Nagyon jó film. Persze nem teljesen úgy történtek a dolgok ahogy a filmben volt, ettől függetlenül zseniális alkotás. Brutális hang, lenyűgöző kép világ.