2022.01.08 22:02 Interfectorem Sabnock Olvasottság: <100x
5

A Halloweennak 1978-ban vége is lett.

1963: A hatéves Michael Myers megöli a fülledt nyári éjszakán a paráználkodó nővérét egy hatalmas konyhakéssel, egy saját maga által készített maszkban. Majd nemsokára a szomszédok a zajra kirohannak, és a ház előtt álló véres fiú maszkját levéve elveszik a kést a kezéből...

1978: Dr. Loomis (Donald Pleasence) egy nővérrel tart az elmegyógyintézetbe, ahol az immár 21 éves Michael él. Loomis vizsgálatra tart, de kisebb káosz tör ki, és így Michael kihasználva ezt, gyorsan megszökik, és visszatér Haddonfieldbe.

A Halloweennak 1978-ban vége is lett.

Így indul a filmtörténelem egyik legikonokusabb media franchise-sorozata...

Ami természetesen önálló részekként (is) működik, de a legtöbb résznél azért van összefüggés és logikai sorrend. Sajnos Rob Zombie majdnem megölte a sorozatot az elmebeteg ötleteivel és minősíthetetlen képi világával. Sokakkal ellentétben én nem kedvelem az elpusztíthatatlan Myerst, akinek már a maszkja is vérzik, megég, mintha már a teste darabja lenne...

1978-ban a filmben ott volt a kimondatlan rettegés a sötéttől, a benne megbúvó gonosztól, és a zseniális zenei alapok az adrenalinszintünket az égig emelték...

Úgy bizony. Volt logikája a gyilkosságokban is, a színtiszta bosszú, hogy a kis Michaelt elszakították a szüleitől és a városától. Itt már beszűkült a tér, és David Gordon Green és Scott Teems a forgatókönyvvel már nem dolgozhatott szabadon... David Gordon Green, aki egyben talán valamilyen szinten megmentette az ikonikus és egyben klasszikus sorozatot, nem végzett rossz munkát, de gyorsan hozzáteszem, igazán jót sem...

Bosszantó, hogy Michael nem halhat meg, sőt meg sem sebesül, így érthetetlenné válik mint ember, hiszen már nem az. De akkor mi?

A haddonfieldi lakók bemutatása, sőt viselkedése is egy erős, izmos társadalomkritika a ma Amerikájáról, és egyben a mai világról. Az irányíthatatlan tömegről, a hirtelen kirobbanó hisztériáról. Ami most (a Covidon kívül) a ma társadalmának egyik rákfenéje.

A film véres, hentelős, és fullos gore jelenetekben. A body count is működik, és a film csúcspontja maga a film kezdete, a tűzoltók kiiktatása, ami az USA-ban nagy felháborodást keltett.

De szeretném megemlíteni a zenét, ami jórészt azért John Carpenter műve, aki visszatért hangulatában, dallamvilágában az 1978-as alapműhöz. De a film méregfoga mégis Michael értelmetlen és megkérdőjelezhető vadállatias gyilkolászása. Valahogy hangulattalan és élettelen volt az egész...

Nincs ritmusa, nincs mondanivalója a film 105 perces játékidejében. A szereplők kifejezetten rosszak és ripacsok, kezdve a szoknyás Camerontól (Dylan Arnold) Tommy Doyle-ig (Anthony Michael Hall), senki nem szerethető, és senkiért nem tudunk örömkönnyeket hullajtani. Jamie Lee Curtis pedig a kórházi monológokon kívül mást nem rakott bele a filmbe. Nincs félelemfaktor, nincs logikai menet, nincs benne olyan rész, ami ezt a filmet is jellemezné. A CGI rendben van, csontok törnek, roppannak, belek fordulnak ki, de mégis, Michael Simmonds semmi extrát nem tudott beletenni a filmbe. Egy félig üres városban bolyongó szadista és nem emberi gyilkos. Ez, valljuk be, nem egy Oscar-várományos mozi. Akire viszont mindig számíthatunk, és nincs rá panasz, az maga Michael (James Jude Courtney), akit az aktuális színészek zseniálisan tudnak hozni mind karakterben, mind mozgásban, mind egyéniségben, hiába vannak maszkban.

Szóval...

Negyven év elteltével Michael nem öregszik és nem fárad, keresi az újabb áldozatait, persze nem megfeledkezve a régi áldozatok leszármazottairól...

Kérdésem már csak az lenne, honnan ismeri meg Michael ezeket az embereket, hogy tud kocsit vezetni, honnan ért az elektronikához és a különböző berendezésekhez? Hol él, hol húzódik meg az év többi napján?

Passz, és sajnos a negyven év alatt ezeket a kérdéseket egyik rendező sem feszegette igazán, mint például azt, hogy kik is a szülei? Logikai buktatók tömkelege, és mégis...

Mészárszékeffektus, faltól falig vérrel, művérfürdőben tocsogva...

David Gordon Green ezt megoldotta, de semmi többet.

De eközben Carpenter mester zongora-szintetizátoralapú kompozíciói erős atmoszférát teremtettek...

Respect az öregnek.

Kultfilm, és klasszikus a javából, igaz megkopva és erősen berepedezve...

Ja, Michael (ha minden igaz) 2022.10.30-án meghal...

Mondjuk, hiszi a piszi!!!

A pénz nagy úr...

Ja, és hogy hal meg Michael???

Ezt még októberig meg kell rágni...

Házi sajtos pogi és a kedvenc kanapém....

Narancsos, fahéjas tea. De így sem kerültem extázisba.

Kettő csillag, de ebből egy a kis huncut Michaelnek.


horror | thriller

A 2018-ban David Gordon Green rendezésében készült Halloween hatalmas anyagi sikernek bizonyult, a produkció több mint 250 millió dolláros bevételt hozott a mozipénztáraknál... több»

5