Pierre Richard és Gérard Depardieu filmjei mindig kimagaslóak a francia vígjátékok közül. A balfácán, A balekok és a Négybalkezes az, amit szinte évente egyszer leveszek a polcról. Talán ez a legkomolyabb. Itt a vígjáték mellett erős a drámai szál a filmben. És Vladimir Cosma mesteri zenéjének köszönhetően, meg is tudja hatni az embert.
Pierre Richard balul elsült bankrablása, már klasszikusnak számít, és utánozhatatlan.
Francis Veber rendezőnek, egyszerűen még nem sikerült rossz vígjátékot kreálni, garancia a jó szórakozáshoz.
Az amerikaiak persze lenyúlták ezt a történetet is - mint minden jó francia filmet, ebből az időszakból - de inkább ezt nézem meg századjára is mint a Nick Nolte féle Három szökevény c. filmet. Kerülendő! :)
Pierre Richard és Gérard Depardieu filmjei mindig kimagaslóak a francia vígjátékok közül. A balfácán, A balekok és a Négybalkezes az, amit szinte évente egyszer leveszek a polcról. Talán ez a legkomolyabb. Itt a vígjáték mellett erős a drámai szál a filmben. És Vladimir Cosma mesteri zenéjének köszönhetően, meg is tudja hatni az embert.
Pierre Richard balul elsült bankrablása, már klasszikusnak számít, és utánozhatatlan.
Francis Veber rendezőnek, egyszerűen még nem sikerült rossz vígjátékot kreálni, garancia a jó szórakozáshoz.
Az amerikaiak persze lenyúlták ezt a történetet is - mint minden jó francia filmet, ebből az időszakból - de inkább ezt nézem meg századjára is mint a Nick Nolte féle Három szökevény c. filmet. Kerülendő! :)