Danny DeVito rendezésében egy sötét humorú, fekete komédia, amely a házasság szétesésének és a válás eldurvulásának groteszk végleteit mutatja be. A film stílusa provokatív, időnként abszurd, és érzékenyen karikírozza a házasság harcait, miközben látványos és ötletes vizuális eszközökkel teremti meg a fokozódó feszültség hangulatát. A cselekmény Oliver (Michael Douglas) és Barbara (Kathleen Turner) kapcsolatának teljes széthullását követi nyomon, ahol mindketten képtelenek engedni az anyagi javakról és büszkeségükről. Douglas és Turner brillíroznak a cinizmusig élezett szerepeikben, remekül működik köztük a dinamikus, de romboló páros kémia, míg DeVito mellékszereplőként is fontos súlyt ad a történetnek. A forgatókönyv Warren Adler regényét adaptálva találóan váltogatja a groteszken és a drámán alapuló jeleneteket, a rendezés pedig biztos kézzel adagolja a hangulatváltásokat. Objektíven egy markáns, tabudöntögető szatíra, szubjektíven elgondolkodtató, de néha nyomasztó is lehet – főleg azoknak ajánlott, akik kedvelik a fekete humort és az emberi kapcsolatok sötétebb oldalát is hajlandók feltérképezni.
Danny DeVito rendezésében egy sötét humorú, fekete komédia, amely a házasság szétesésének és a válás eldurvulásának groteszk végleteit mutatja be. A film stílusa provokatív, időnként abszurd, és érzékenyen karikírozza a házasság harcait, miközben látványos és ötletes vizuális eszközökkel teremti meg a fokozódó feszültség hangulatát. A cselekmény Oliver (Michael Douglas) és Barbara (Kathleen Turner) kapcsolatának teljes széthullását követi nyomon, ahol mindketten képtelenek engedni az anyagi javakról és büszkeségükről. Douglas és Turner brillíroznak a cinizmusig élezett szerepeikben, remekül működik köztük a dinamikus, de romboló páros kémia, míg DeVito mellékszereplőként is fontos súlyt ad a történetnek. A forgatókönyv Warren Adler regényét adaptálva találóan váltogatja a groteszken és a drámán alapuló jeleneteket, a rendezés pedig biztos kézzel adagolja a hangulatváltásokat. Objektíven egy markáns, tabudöntögető szatíra, szubjektíven elgondolkodtató, de néha nyomasztó is lehet – főleg azoknak ajánlott, akik kedvelik a fekete humort és az emberi kapcsolatok sötétebb oldalát is hajlandók feltérképezni.