Szeretem a spagettiwesterneket, s ez alól az Aranyeső Yuccában sem kivétel, mivel Bud Spencer megállja a helyét egy olasz westernben Terence Hill nélkül is.
A stílus minden toposzát megkapja a film, de mégsem érzem egy közepes sablonfilmnek, mert annál sokkal több, a megunhatatlan Bud Spencer stílusjegyek akkoriban (s most is) bármit elvittek a hátukon, a színész puszta jelenléte is garancia volt a filmélményre.
Gyakorlatilag a film úgy néz ki, mintha egy szélhámos Piedone érkezett volna a kisvárosba, aki végül, mint mindig most is felveszi a kesztyűt, ha a gyengék védelmezéséről van szó.
Szeretem a spagettiwesterneket, s ez alól az Aranyeső Yuccában sem kivétel, mivel Bud Spencer megállja a helyét egy olasz westernben Terence Hill nélkül is. A stílus minden toposzát megkapja a film, de mégsem érzem egy közepes sablonfilmnek, mert annál sokkal több, a megunhatatlan Bud Spencer stílusjegyek akkoriban (s most is) bármit elvittek a hátukon, a színész puszta jelenléte is garancia volt a filmélményre. Gyakorlatilag a film úgy néz ki, mintha egy szélhámos Piedone érkezett volna a kisvárosba, aki végül, mint mindig most is felveszi a kesztyűt, ha a gyengék védelmezéséről van szó.