A Szerelmem, Marokkó pont olyan film, mint egy hosszú nyári este egy idegen város erkélyén ülve: lassú, meleg és valahogy mégis nagyon intenzív. Nem akar mindenáron drámát gyártani, inkább hagy időt arra, hogy megszeresd a szereplőket és azt a világot, amiben élnek. Külön pluszpont, hogy az időskori szerelemről úgy beszél, mintha az a világ legtermészetesebb dolga lenne, mert végül is az.
A Szerelmem, Marokkó pont olyan film, mint egy hosszú nyári este egy idegen város erkélyén ülve: lassú, meleg és valahogy mégis nagyon intenzív. Nem akar mindenáron drámát gyártani, inkább hagy időt arra, hogy megszeresd a szereplőket és azt a világot, amiben élnek. Külön pluszpont, hogy az időskori szerelemről úgy beszél, mintha az a világ legtermészetesebb dolga lenne, mert végül is az.