Jó kritikákat olvastam erről a filmről, bár a műfaját (romcom) nem túlságosan kedvelem, hát megnéztem. Nem vett le a lábamról, de egyszeri alkalomra megfelelő, ha nincsenek túlzott elvárások. A film alapjául szolgáló könyvet jó előre bespájzoltam, de a film után lemondtam az elolvasásáról. Legjobban a nagyi (a nagyszerű színésznő, Françoise Bertin alakítása tetszett, sajnos 2014 óta már nincs az élők sorában) sorsa hatott meg. Emberek vagyunk, véges az életünk. Meglehetősen kiszámítható történet, nincsenek benne váratlan fordulatok, talán az, amikor Camille (Audrey Tautou) „lehalkítja” Franck (a sokoldalú színész, rendező, díjugrató, Guillaume Canet) zenebonáját. A dadogó, mégis a színpadról ábrándozó arisztokrata szerepében Laurent Stocker 2008-ban jogosan jelölést kapott a legígéretesebb fiatal színész César-díjára.
Jó kritikákat olvastam erről a filmről, bár a műfaját (romcom) nem túlságosan kedvelem, hát megnéztem. Nem vett le a lábamról, de egyszeri alkalomra megfelelő, ha nincsenek túlzott elvárások. A film alapjául szolgáló könyvet jó előre bespájzoltam, de a film után lemondtam az elolvasásáról. Legjobban a nagyi (a nagyszerű színésznő, Françoise Bertin alakítása tetszett, sajnos 2014 óta már nincs az élők sorában) sorsa hatott meg. Emberek vagyunk, véges az életünk. Meglehetősen kiszámítható történet, nincsenek benne váratlan fordulatok, talán az, amikor Camille (Audrey Tautou) „lehalkítja” Franck (a sokoldalú színész, rendező, díjugrató, Guillaume Canet) zenebonáját. A dadogó, mégis a színpadról ábrándozó arisztokrata szerepében Laurent Stocker 2008-ban jogosan jelölést kapott a legígéretesebb fiatal színész César-díjára.