Air – Harc a legendáért

Nem sokkal a vetítés kezdete előtt azt mondtam a kollégáimnak, hogy az Airnek egy baromi jó filmnek kell lennie, mert a történet, hogy hogyan jött létre egy pár jól fogyó sportcipő, a legkevésbé sem érdekel. Persze, az Air alapjában véve arról szól, ... Többhogy Sonny Vaccaro megpróbálja rábeszélni Michael Jordan családját, hogy kössön szerződést a Nike egyik csődbe ment részlegével, de végül is valami egészen másról szól. Olyan emberekről, akik tudják, hogy középszerűek, és hogy a nevük a haláluk után néhány évvel a feledés homályába vész. És arról, hogy remélik, még egy ideig a legendák mellett állhatnak. Affleck kerüli a pátoszt, tudja, hogyan kell a megfelelő pillanatokban szellemességgel könnyíteni a drámát, és tudja, hogy számíthat a színészekre rendezőként. Sikerül tökéletesen megidéznie a 80-as évek hangulatát.

Minden elvárást teljesített számomra.

Nekem kifejezetten tetszett a film. Nem volt nagy elvárásom vele kapcsolatban, de zseniálisak a színészi alakítások és a rendezés.

Engedje mindenki, hogy magával ragadja a tiszta amerikai kapitalizmus friss hulláma, és élvezze a történetet, amelynek pontos kimenetelét előre tudjuk úgy is, de amelynek magával ragadó dialógusai és dinamikus rendezése közel két órán keresztül képes szórakoztatni. Nálam egyszerűen betalált.

Mindenkinek is, korosztálytól függetlenül, zseniális, s mindig lesz egy mondatod, amit magaddal vihetsz!

Tegnap néztem meg, és úgy, hogy a bemutatója nem igazán tetszett. Ennek ellenére az elejétől a végéig lekötött, baromi jó a sztori, jók a színészek, jók a zenék. Még több ilyen filmet!