Nekem vegyes érzéseim vannak. Imádom, hogy a film mer nagyot kérdezni: milyenek vagyunk rég nem látott barátokkal, mit tűrünk el, mit takargatunk, mit jelent szembe nézni a múlttal. Viszont időnként úgy jött, mintha túlságosan direkt lenne, nincs elég finom utalás, és az előadás színházi gyökerei annyira benne vannak, hogy nem sikerült teljesen “lefölözni” a darabosságot.
Hát… én ennél többet vártam. A sztori túl légből kapott, sokszor humorban félremegy, és az akciók is sablonosak. Ráadásul azt hittem, lesz több politikai csavar, de csak felületes. Viszont ha az ember le tud mondani az elvárásokról, akkor tényleg van benne valamennyi rendszeresen elcsattanó poén és látvány.
54 Egykutya (2025)