Nekem vegyes érzéseim vannak. Imádom, hogy a film mer nagyot kérdezni: milyenek vagyunk rég nem látott barátokkal, mit tűrünk el, mit takargatunk, mit jelent szembe nézni a múlttal. Viszont időnként úgy jött, mintha túlságosan direkt lenne, nincs elég finom utalás, és az előadás színházi gyökerei annyira benne vannak, hogy nem sikerült teljesen “lefölözni” a darabosságot.
Hát… én ennél többet vártam. A sztori túl légből kapott, sokszor humorban félremegy, és az akciók is sablonosak. Ráadásul azt hittem, lesz több politikai csavar, de csak felületes. Viszont ha az ember le tud mondani az elvárásokról, akkor tényleg van benne valamennyi rendszeresen elcsattanó poén és látvány.
Érdekes és szórakoztató sorozat, egy újabb csavarral, ami az, hogy a zseniális nyomozónk takarítónő - gondoljon mindenki erről, amit akar. Nekem tetszett, bár helyenként hézagos és lehetne összeszedettebb, de egyébként elmegy.
Egy érdekes dokumentumfilm egy műsorról, ami sok változást hozott a szórakoztatás világába - a legtöbb esetben negatív változásokat. Nekem tetszett, sokminden újat megtudtam, bár az ítelkezést inkább másokra hagynám, nem vagyok száz százalékig biztos benne, hogy így, sok-sok évvel utána érdemes lenne. Akkoriban sokan zabálták a tartalmat.
Helyenként sablonos, nem rugaszkodik túl messzire a megszokott mederből, de ettől függetlenül izgalmas, akciódús és szórakoztató. Ennyi elég, hogy elférjen azon filmek listáján, amiket nem bánok, hogy megnéztem.
Jó kis dokumentumfilm. Azok, akiket érdekel a téma, mindenképpen nézzék meg, azok pedig, akik újak, vagy nem igazán ásták bele magukat a műsor történetébe, szintén megtalálják benne azt, amitől érdekes lehet.
Nem sokkal a vetítés kezdete előtt azt mondtam a kollégáimnak, hogy az Airnek egy baromi jó filmnek kell lennie, mert a történet, hogy hogyan jött létre egy pár jól fogyó sportcipő, a legkevésbé sem érdekel. Persze, az Air alapjában véve arról szól, hogy Sonny Vaccaro megpróbálja rábeszélni Michael Jordan családját, hogy kössön szerződést a Nike egyik csődbe ment részlegével, de végül is valami egészen másról szól. Olyan emberekről, akik tudják, hogy középszerűek, és hogy a nevük a haláluk után néhány évvel a feledés homályába vész. És arról, hogy remélik, még egy ideig a legendák mellett állhatnak. Affleck kerüli a pátoszt, tudja, hogyan kell a megfelelő pillanatokban szellemességgel könnyí... több»
Nem hiszem el, hogy végre itt van ez a film. Hihetetlenül nagyon vártam. A szereposztás egyszerűen eszméletlenül jó lett, de ezt már éreztem az előzetesekből is. Nagyon örülök, hogy ezt egyből év elején bemutatták, mert nagyon ütős lett...
54 Egykutya (2025)