Ash

Nem volt jó film... Minden kék és piros, vagy folyamatosan vakítóan villog, nekem ez a képi világ nem jött át. A történet is követhetetlen, csak a legvégén derül ki, hogy mi történt. A színészi teljesítmények sem voltak olyan jók. Őszintén, valami egyszerűbb filmre számítottam volna.

Egy amerikai sci-fi horrorfilm, melyet Flying Lotus rendezett, a főszerepekben Eiza González és Aaron Paul láthatók. A történet középpontjában Riya, egy űrhajósnő áll, aki egy távoli, ismeretlen bolygón ébred, és szembesül vele, hogy űrállomásának le... Többgénységét brutálisan meggyilkolták. Emlékezetkiesése miatt maga sem tudja, mi történt, és amikor megérkezik Brion, a mentőtiszt, mindkettőjükben felmerül a kérdés: vajon megbízhatnak-e egymásban, vagy sokkal nagyobb veszély leselkedik rájuk, mint gondolnák? Az Ash nyomasztó, pszichedelikus képi világgal és fojtogató atmoszférával idézi meg a műfaj klasszikusait, miközben a túlélés, a bizalom és az emberi emlékezet kérdéseit járja körül. Eléggé leértékelték itt a Mafabon, pedig szerintem annyira nem szörnyű film, egyszer meg lehet nézni.

Lovecrafti mesék, űrutazás, olcsó sci-fi, LSD-vizuálok és Aaron Paul. Az Ash-ben minden megvan, ami egy jó kis kozmikus horrorhoz kell. Nem túl eredeti, és kb. minden aspektusát már láttad valahol, de a látványvilág és a zene pazar, ez a rendező tud ... Többforgatni. Én nagyon bírom ezt a fajta horrort, úgyhogy nekem bejött, de nem mindenkinek lesz elég ennyi, az is biztos. Főszereplőnk egyedül ébred egy idegen bolygón egy olyan küldetésen, ahol valami nagyon félrement. Vele együtt szép lassan rakjuk össze, mi történt! Az a valami nem túl meglepő vagy újszerű, ennél már láttam tartalmasabb sci-fit, ami jobban feszegette a valóságunkat. Az igazat megvallva ez egy átlagos sci-fi channel sztori, tényleg csak a fantasztikus effektek és a kicsit giccses vizuálok miatt érdemes megnézni. A lovecrafti mítoszból ezt nagyon szépen átvették. Rengeteg az undorító, véres, valódi effekt és absztrakt kép, amelyek szépen keverednek a hősnőnk álmaival és hallucinációival. Sajnos itt bukik a sztori, mert annyi hallucináció van a filmben, hogy nagyon nehéz bármit komolyan venni, mert bármiről azt mondhatja a film, hogy csak álmodta valamelyik szereplő. Egyszer jó volt megnézni, még akkor is, ha kicsit ostobák voltak a szereplőink, a Prometheus iskolába jártak, az biztos.

Kimondottan jó. Nem is tudom, mikor láttam ennyire eredeti és szürreális sci-fi horrort. Megidézi a Doom hangulatát és a The Thing-féle testhorrorokat, miközben zseniális képi világa és atmoszférája szinte beszippant. Kár lenne többet elárulnom; ha szereted az intelligens sci-fi horrort, ezt mindenképp látnod kell.