Füstölő poénok

A hozzászólás cselekményleírást tartalmazhat!

A Füstölő poénok című spanyol életrajzi filmvígjáték számomra kellemes meglepetés volt, mert könnyed hangvételben mesél el egy megtörtént esemény köré épített életutat. Bár a téma elsőre súlyosnak tűnhet – cigaretta, dohányfüst és egy bohém művész mi... Többndennapjai –, a film ereje éppen abban rejlik, hogy mindezt finom humor és önirónia kíséri. A vicc sosem öncélú, inkább emberközeli, néha keserédes, de mindig őszinte. Különösen tetszett, ahogy a szerelem szála átszövi a történetet: amikor a főhős a páromhoz hasonló türelemmel és megértéssel fordul a társához, a film hirtelen nagyon személyessé válik. Egy jelenetben egy étcsoki és egy félresikerült vallomás többet mond minden nagy monológnál. A zene is fontos szerepet kap: a gitár hangja és az énekes jelenléte egyszerre idézi meg a szabadságot és az elvesztegetett időt. Összességében ez a spanyol életrajzi vígjáték nemcsak megnevettet, hanem el is gondolkodtat, ami ritka és értékes kombináció. Nálam 5/5 csillag