Joy, az élet csodája

A hozzászólás cselekményleírást tartalmazhat!

A szereplők önmagukban azt vetítették előre, hogy szuper lesz a film. A fényképezés igényes, a színek beállítása a késői 1960-as és az 1970-es éveket idézi, ahogy a remekül összeválogatott jelmezek és díszletek is. Eddig minden szép és jó, mi kellhet... Teljes kritika

A hozzászólás cselekményleírást tartalmazhat!

Nehéz elmagyarázni, mennyire szeretem ezt a filmet, mert hihetetlenül személyes. Ugyanabban az oldhami kórházban születtem 1953-ban, és 8 éves koromban műtötték a vakbelem. Még Patrick Steptoe is, akit Bill Nighy zseniálisan alakított Cambridge-ben, ... Többazt mondja, hogy az oldhami kórház jobb, mint itt. A szövetkilökődés témája is meg van említve ebben a rendkívüli filmben. Ez a film leginkább egy nőről szól, aki babát akar szülni – és végül meg is teszi, főleg Cambridge-ben és Oldhamben kifejlesztett új orvosi technikák révén –, és most először sikerült. El tudod képzelni az örömöt ebben az egészben, nemcsak az anya és a tudósok számára, akik csinálták, hanem a filmet készítő színészek is, és én is, aki megnézi. És még nem beszéltem a laparotómiáról sem. Egy károkkal és brutalitással teli világban az ilyen történetek megújítják az emberiségbe vetett hitemet és annak tisztaságát, hogy jótékonykodjunk. Bemutatja, hogy az emberek által természetesnek tartott találmányok milyen elérhetetlenek voltak oly messze, amíg valakinek valahol volt türelme, hogy igazzá tegye, és emberek milliói számára megváltoztatja a történelmet.

Mindenképpen inspiráló sztori, bár szerintem a filmben kicsit túlságosan rámentek arra, hogy többször elmondják ugyanazt a tanulságot. Semmiképpen sem valami forradalmi, de egy érdekes történet a tudományról.

Ha személyek szintjén nézem a történetet, akkor valóban egy csodáról szól, mert gyermekek születhetnek. De a film ennél többre utal, a tudomány mindenhatóságáról szól, az ekörül vívott csatákról, jóról és rosszról ott, ahol nincs egyértelmű válasz. S... Többok szemszögből nézhetünk erre a történetre, az alkotók csak néhányat vettek górcső alá, és azt magas színvonalon megfilmesítették. Még akkor is nézhető a történet, ha valaki nem érintett, vagy hisz abban, hogy a természet életalkotó csodájába nem szabad belenyúlni. A félelmetes az, hogy az emberiség eddigi története alapján a találmányokat inkább rosszra használták fel. Csak nehogy igaza legyen Huxley-nak (Szép új világ).

A hozzászólás cselekményleírást tartalmazhat!

Ez a történet a szó szoros értelmében a „csoda” volt, és örülök, hogy ezt megfilmesítették. A vaskalapos emberek mindent Istenre akarnak bízni, valahogy minden újdonságot a Sátántól eredőnek kiáltanak, és mondják ezt úgy (legfőképp a hithű katolikus ... Többtemplomba járó idősek, akiknek műfog a szájukban, és szemüveg az orrukon csücsül), hogy ők maguk is találmányokkal látnak s esznek... ahogyan a filmben is hangot adtak a tudósok mint ellenérv. Miért kell mindenben a rosszat láttatni, ami segíti az emberiség előrehaladását, boldogságát... kérdem én??!! A mai napig is vita tárgya a női nem... értem ezalatt az abortuszt is. Minden nőnek igenis hagy engedtessék már meg, hogy a saját teste fölött dönthessen gyermekáldás ügyében (ahogyan a férfiak is)! Vad idegen emberek (bírák, bizottság) Istent játszva bilincsbe vernék(ték) a szabad akarat alapelvét, hogy megszabják, kinek lehet gyermeke, vagy sem, mégis a segítő „kezeket” kiáltják ki „Istent játszanak” jelzővel. Minden, ami nagy áttörés az emberiségnek a régmúltból fakadóan (is), hosszú-hosszú évek szenvedése, megküzdése által nyert bizonyosságot. Ne hagyjuk magunkat!