Álmaim asszonya

A hozzászólás cselekményleírást tartalmazhat!

Az esélytelenek nyugalmával néztem végig a filmet, mert belőlem nem azt váltotta ki, amit kellett volna. Nekem az első perctől kezdve nem volt szimpatikus a csábos mosolyú, jólfésült James Spader, mert valahogy végig olyan kifejezéstelennek éreztem a tekintetét. Lena meg amennyire gyönyörű volt, legalább annyira szomorú is, egyáltalán nem éreztem őt a nagy intrikusnak, avagy a végzet asszonyának, inkább egy meg nem értett, unatkozó feleségnek, aki ráadásul lelkileg sérült. Esküszöm, néha meg is sajnáltam. Nem értem, egyáltalán mit is akart a rendező ezzel az egésszel, számomra nagyon férfipárti színezete volt a filmnek. Úgy látszik, a nőkből meg csak két fajtát ismer, a hűséges, odaadót, aki még váláskor is babusgatja a férjecskéjét, a másik meg az érzéketlen végzet asszonya. Háát a nők ennél jóval összetettebbek. Gondolom, sejtette is rendező, hogy nem ilyen egyszerű a képletünk, ezért aztán gyorsan eltette láb alól a „delikvenst”, hogy ne kelljen rajtunk – nőkön – sokat agyalnia. Bocs, ezt nem bírtam kihagyni.

A hozzászólás cselekményleírást tartalmazhat!

Nem igazán tudok pártatlanul írni a filmmel kapcsolatban, hiszen nő vagyok a szó legszorosabb értelmében. Elnézést kérek előre is a párkapcsolatokról szóló véleményem miatt. Sosem értettem, hogy a mai „divatot” követve a férfiak miért dobják el a val... Teljes kritika

Egyszerűen félelmetes és félelmetesen egyszerű alkotás, amivel szerintem még egy darabig nem fogunk tudni mit kezdeni, hiába telet el annyi idő a megjelenése óta. Van ebben a filmben valami, ami igazán különlegessé teszi, ugyanakkor egy kissé összecsapottnak is érzem.

Nekem nagyon tetszett az egész elképzelés, Spader alakítása vérfagyasztóan zseniális volt, ám a végkifejlet szerintem borzasztóan összecsapott lett végül. Hát, nem tudom mit történt, de egyszerűen hiányérzetem maradt az egész film után.

Többször nem néznem meg, de egyszer nem volt ez olyan rossz film.