Kínai negyed (1974)

2015ben ez a film elég gyenge már! Régen lehet újszerű volt az ilyen fodulatos film, a technikai háttér, műbonyó, szereplők beleélése, de a 2015-ig bezárólag sokkal nagyob alkotások vannak misztikus, thiller filmek terén. Ilyen összeseküvés elmélet szerű tucatfilm. Lehet a régebbi generációnak még bejön, de tovább kell lépni, csak jobb filmek vannak ebben a kategóriában, amik le is kötik a figyelmet. Elég kiszámítható ha 2015től mész lefelé 1974-ig, semmi extrát nem nyújt :) Néhány egyedi jó poén talán :)

Nagyon szeretem Polanskit, és a munkáit, de sajnos ez a film csalódást okozott. Nem tudom, hogy én vagyok-e az egyetlen, de halálra untam magam a film közbe.

Egy felülmúlhatatlan misztikus krimi. számomra nagyon szórakoztató volt .Igényes, egyedi hangulatvilágú film remek színészekkel kellemes csalódás volt .

Forget it, Jake. It's Chinatown. Kevés olyan film van, ami képes évtizedekkel később újratámasztani egy műfajt és közben úgy, hogy annak történetét, kivitelezését máig iskolapéldányként tartják számon. A Kínai negyed ilyen film. A zseniális Roman Polanski jól tette, hogy Amerikában is megcsillogtatta tudását, egyedi vizualitása, történetmesélése, jót tett az akkor már válsággal küzdő Hollywoodnak. A film stílusa neo noir, színesben, új formában, de hűen a 40-es évekhez hozza vissza azt a sötét, realista műfajt, ami folyamatosan játszik a világítással, amit film noirnak nevezünk. A szereplők erősek, J.J. Gates nyomozó szerepében az őrült és zseniális Jack Nicholson tündököl, akit ekkor még max. az Easy Riderből ismerhettek a nézők. Karaktere tipikus noir hős, cinikus, magányos, éleseszű és sokat bagózik!, ebben nem sokban tér el Bogart szerepeitől, hű hozzá. Méltó partnere, Dunaway, ekkor már ő is nagyon jó filmekben szerepelt. A film erőssége mégis a forgatókönyv, remekül megírt, csavaros és nem kevésbé reflektál a korra is amiben készült. Ha kitekintünk, hogy az USA-nak milyen volt a belpolitikai helyzete a 70-es években, ez a film tökéletes belefér. A Nixon féle Watergate-botrány és a vietnámi háború megtépázta az amerikai népet, az emberek hite elveszett a vezetőikben, mindenki sáros, mindenki gonosz volt, komor és bús volt ez az időszak, tele indulattal, elfojtott haraggal. A film ezt célozza meg, túl azon, hogy művészetileg mennyire tökéletes, John Huston gonosz karaktere, egy személyben testesíti meg, a korrupt, hazug, kapzsi politikusok és gazdag vezetőket, akik érinthetetlenek, mindig megússzák és akiket ekkor szinte mindenki gyűlölt. Mégis milyen emberek állnak a hatalom élén? Van esélye az egyénnek változtatni ezen? A gond az, hogy ez ma sincs másképp, ezen érdemes lenne néha elgondolkodni.

Örök klasszikus. Lassan szövödő, fordulatos történet, kiváló színészek. Az egész film sötét hangulatú, ám ami a legjobb benne, hogy ezt nem a színek árnyalásával, sokkal inkább a párbeszédekkel éri el. Ha valaki csak képeket lát a napfényes Kalifoniában játszodó alkotásról, akkor meg nem mondja, hogy ez bizony egy film noir. Pedig az, és egyike a legjobb daraboknak.