Az ötödik pecsét

Láttam ezt a filmet, az én időmben érettségi tétel volt. Az egészről az jut az eszembe, hogy mi volna, ha senki sem csinálna a másik kárára semmit. Pontosabban mit tenne a pénz, ha nem költenénk, hanem csak úgy ott lenne a helyén?! A pénz valahol egy... Teljes kritika

Hihetetlen mély érzelmeket kiváltó film, Fábri talán legjobb rendezése. Minden karakter nagyon ült, de talán kimagaslik Őze, Márkus és természetesen Latinovits játéka. Elgondolkoztató pillanatokat ültet az agyba, hogy mi mit tennénk a szereplők helyében. Fantasztikus alkotás, ajánlott kategória.

Az általam látott legjobb magyar film! Megtekintése után napokig járt a fejemben, hogy hasonló helyzetben én mit tettem volna. Túl azon, hogy a zseniális kérdésfelvetés elsősorban Sánta Ferenc érdeme, a regényadaptációk számára példaértékű; így kell ... Többegy teljesen más művészeti ágban egy irodalmi mű komplex gondolatiságát megjeleníteni. Az első magyar Oscar-díjat (a „Mephisto” értékeit nem lebecsülve!) ennek a filmnek kellett volna megkapnia. Minden összetevője a helyén van, a színészi alakítások mindegyike bámulatos. Csak azért emelem ki Latinovits Zoltán fantasztikus teljesítményét, mert sajnos ez az utolsó filmes szereplése. Hattyúdalként méltó befejezése a „Színészkirály” munkásságának. Fábri Zoltán sok remek rendezése közül is ez a legkiemelkedőbb filmje. Alaposan feladta a leckét minden filmkészítő számára, hogy akárcsak megközelíteni tudják ennek a remekműnek a nívóját.

Tény, hogy nagyon jó, de soha többé nem akarom látni.

Alapfilm egy nem éppen dicső korszakból. Latinovits Zoltán zseniálisan összetett beszéde pedig a magyar filmtörténelem talán egyik legjobb jelenete. Nagyon elgondolkodtató és ajánlott.

A hozzászólás cselekményleírást tartalmazhat!

Erős színészi gárdát felvonultató Fábri-remekmű. Négy különböző nemzetiség képviselője volt az asztalnál... (ja, bocs, ez Rejtő!) Szóval négy férfi poharazgat egy pincekocsmában. A cinikus, elégedetlen órás, a nagyképű és beképzelt könyvügynök, a jég hátán is megélő kocsmáros, valamint a csendes és nyugodt asztalos. Beszélgetnek semmiségekről, mint a borjúszegy megfelelő elkészítési módja, froclizzák egymást, mint régi haverok. Kinn még a nyilas testvérek grasszálnak, de már a szovjetek bombázzák a várost. Persze közben fogy a bor, gyűlnek a csikkek és egy hadirokkant jelenik meg az ajtóban. Komoly, öntudatos ember. A beszélgetés mélyebbé válik, filozofikus szintre emelkedik. Ekkor teszi fel a sorsfordító kérdést az órás: zsarnokként vagy rabszolgaként támadna fel? Komoly kérdés ez, bár többen elbagatellizálnák. Hiába, mert befészkeli magát az agyukba, bent döngicsél idegesítőn, mint a pimasz nyári légy. Van, aki aludni nem tud miatta, más félretolja, de vissza-visszatér hozzá. Még olyan is akad, aki a döntését meghozva a túlélést magyarázza bele. Egyikük sem sejti, hogy nemsokára muszáj lesz választaniuk. És ki tudja, van-e helyes döntés?!

A könyvet (még) nem olvastam (de ezek után már szerepel a közeljövőbéli terveim közt), de a film így is hatalmas hatással volt rám. Alapvetően nem vagyok nagy rajongója a hazai filmgyártásnak, de ez egyértelműen a legjobbak közé tartozik (legalábbis nálam biztosan).

Magyar film már nem is volt eleve sok esélye nálam. Ezt a filmet nagyon elszúrták. Legalábbis úgy gondolom, hogy simán több is lett volna benne de ez nem úgy jött össze ahogy kellett volna.

Az ötödik pecsét maga a tökély, egy mestermű, igazi klasszikus. Véleményem szerint a Tanú mellett a legeslegjobb magyar film, amely valósággal beszippantja a nézőjét. Mestermunka.

Eszméletlenül szuper. Elképesztően lélegzetelállító alkotás. Ilyet összehozni valami eszméletlen. Nekem legalábbis nagyon tetszett, és bármikor újra tudnám nézni, ebben biztos vagyok. Épp eléggé látványos és izgalommalteli.

Minden egyes alkalommal, amikor megnézem Az ötödik pecsétet, újra és újra lenyűgöz a film mélysége és az, ahogyan a karakterek ábrázolása révén emberi lények legbelsőbb dilemmáit tárja fel. A színészek alakításai egyszerre hitelesek és megrázóak. Min... Többden jelenetükben érezhető a feszültség, az érzelmek mélysége, ami kétségtelenül hozzájárul ahhoz, hogy a film ilyen felejthetetlen legyen. A történet filozofikus mélysége és az etikai kérdések, amelyekkel a karakterek szembesülnek, minden megtekintéssel újabb rétegeket bontanak ki számomra. Az, ahogyan a film a barátságot, az emberi méltóságot és a morális választásokat ábrázolja, örök érvényű üzenetet hordoz, amely minden korosztály számára releváns. Büszke vagyok arra, hogy ez a film része a magyar filmkultúrának, és hálás vagyok, hogy olyan alkotásokat ünnepelhetünk, amelyek mélyrehatóan befolyásolják az értékrendünket és gondolkodásmódunkat. Az ötödik pecsét több mint egy film; ez egy művészeti alkotás, amely átadja a nézőknek az emberi állapot legmélyebb kérdéseit.

Nem rossz adaptáció, de a könyv még mindig sokkal jobb! (Csak úgy érdemes megnézni, hogyha előtte elolvassátok a könyvet is!)

Nem akarok oximoronnal élni, de most az egyszer: hátborzongatóan jó film. Igazi csemege a nagy gondolatok, dilemmák és váratlan fordulatok kedvelőinek. Az emberi helytállást feszegető kérdés áll az alkotás középpontjában, a szereplők pedig lubickolnak a szerepeikben. Őze Lajos, Márkus László és Latinovits Zoltán mindhárman brillíroznak.

Mestermű, alapfilm mindenkinek! Nyomasztó, tele tartalommal es meg a mellekszereplok is profin alakitnak! Életmű!