Bottle Rocket

Nem fogom tudni különösen csavarni a mondandómat: Wes Anderson számomra az egyik legkedvesebb rendező, akitől bármit minden fenntartás nélkül tudok fogadni. Az eredeti tervem szerint minden filmjénél ki szeretnék emelni valamit, de már most biztos vagyok benne, hogy nem kis fába vágom a fejszém. Azok, akik még sosem láttak tőle semmit, javasolnám, hogy egyszerűen ne a Bottle Rockettel kezdjék, nem azért, mert ez lenne a leggyengébb filmje Andersonnak, egyszerűen még érezhetően nagyon zsenge alkotás. A sztori nem egy ponton mintha szétesne, nincs meg az a fantasztikus íve a történetnek, amely annyira jellemző az ő formanyelvére. A vizuálról nem is beszélve. A Bottle Rocketet nézve az az érzése az embernek, mintha egy nyers változattal lenne dolga. Nem talál rajta fogást, és nehéz is megfogalmazni, hogy akkor most mit is kell nézni ezen a filmen. Semmiképpen sem középszerű, ezért három csillag alá magam nem tudnék menni, de a csúcstól még igencsak messze van. Szóval, legyen ez az utolsó Wes Anderson film, amit megnézni bárki is, mielőtt belevágni a teljes életműbe... már, ha beszélhetünk erről jelenleg az ő esetében. :)