Ernelláék Farkaséknál

Egy család, egy lakás és megannyi frusztráció. Röviden így lehetne összefoglalni Hajdu Szabolcs különleges filmjét, amely egyben remek példája is annak, hogy minimális költségvetéssel, pár szereplővel, egyetlen helyszínt felhasználva is lehet jó és élvezetes filmet készíteni, még a hazai viszonyok között is. Megkockáztatható, hogy az Ernelláék Farkaséknál egy művészfilm, vagy művész filmekre hajaz, de nagyon fogyasztató, s olykor szórakoztató formában meséli el egy család egy napját. Kicsit olyan az egész, mintha a mai magyar valóságot látnánk, kicsit visszalátnánk benne magunkat, magyarokat azzal a rengeteg problémával, amelyekkel egyéni és társas szinteken is küzdünk. Nagyon sok témát boncolgat ez a kevesebb, mint másfél órás alkotás (van benne rosszul sikerült külföldi munkavállalás, gyereknevelési problémák, házassági konfliktus, egymás iránti bizalmatlanság, pénz körüli viták), s annyi mindent vonultat fel, hogy az elég lenne akár három nagyjátékfilm témájának is. Nemcsak a témája miatt, hanem a filmes eszközeivel is nagyon "életszagú" az egész: ügyes operatőri munka (néhol kézi kamerás hatás) szinte az egész film alatt nincs "filmzene", s amitől kicsit a néző is frusztrálta válhat, az az, hogy a kamera sosem hagyja el azt a bizonyos lakást (miközben a szereplők igen). Ezeken túlmenően pedig nagyon jó színészi játékot láthatunk viszont mind a hat érdemi szereplőtől (a de miért pedig új értelmet nyert, hála Brúnónak). Számomra a legjobb jelenet viszont egyértelműen az Albert és Farkas közötti eszmefuttatás a félrelépő feleségről. Komolyan mondom, az a pár perces párbeszéd viccesebb volt, mind az elmúlt öt év magyar vígjátéka együttvéve. Ez a film kicsit (vagy nem is olyan kicsit) a mi életünkről is szól, szerintem ilyesmit idéz a film lezárása is, hogy hiába vannak problémáink, amelyeket akár meg is tudunk beszélni egymással, nem fog változni érdemben semmi. Másrészt pedig ott van benne az bizonytalan magyar valóság is, amely szintén szerves része mindennapjainknak. Mindenfajta elismerés (Karlovy Vary-fődíj) mellett ez a film egy üde színfoltja hazánk filmiparának, s egy remek példa arra, hogy egy lelkes csapattal, egy kiforrott színpadi darabon alapulva és mindenféle állami támogatás nélkül (s itt talán még azon sem kell érdemben vitatkozni, hogy 1,5 vagy 3 millióba került a film, mindkettő pofátlanul alacsony) kis hazánkban is lehet low budget-ből minőségi filmet készíteni, nem pedig egy gagyi vígjátékot, vagy egy köldöknézegetős művészfilmet.

Nagyon rezgett eme film alatt a léc. Nem is meglepő, hogy nálam nem nyert magának esélyt sem. Ez a film nagyon kezdő eresztés lett. Nem szívesen ajánlgatnám senkinek. Még akkor sem ha a többség kedveli.

Nagyon kellemes és nagyon jó hangulatú film tele olyan jelenetekkel, amikor magunkra ismerünk saját életünkből is. Kiváló szórakozás, Kiváló film. És nagyon motiváló az egész.

Remek magyar film, amely határozottan tükröt állít acsaláddal rendelkezők számára, míg azokna, akik a családalapítás előtt vannak, utat sugall. Szerintem mindenkinek érdemes lenne megnéznie, mert igen sok mondanivaló van benne, elgondolkoztató.

Nem történik semmi ebben a filmben! A rendező csinált a saját lakásukban a saját családjával egy olyan filmet AMI TÉNYLEG SEMMIRŐL NEM SZOL!!!! NE NÉZZÉTEK MEG! Hatalmas csalódás ez a film főleg a Bibliotheque Pascal után! Sajnálom!