Fehér tenyér

Nagyon jól és drámaian bemutatja a korszak sportolóinak kemény munkáját és testi sanyargatását is. A különleges hangulat és a helyszínek hozzájárulnak a kitűnő színészek pontos karakterábrázolásához.

Le a kalappal Hajdú Szabolcs és a stáb előtt, egy mindenféle hatásvadászatot nélkülöző, erős és mély drámát alkottak. A múltbeli események különösen ütősek, a végén a párhuzamos cirkuszi jelenet/verseny pedig a film csúcspontja.

Hajdu Szabolcs által rendezett film egy olyan nézőpontból enged betekintést a sport világába, ami szinte tabudöntögetésnek számít. Ugyan később több sportágban is kirobbantak botrányok, de talán ez a film a legelső, amely megmutatja az eredmények mög... Többött meghúzódó szadizmust, ami a tűr kategóriába tartozott régebben. Mára már sokkal korszerűbb módszerekkel dolgoznak edzéseken, ahol a fizikai és pszichés jólét egyaránt fontos, és zéró tolerancia van bárminemű fizikális bántalmazással szemben. A hatalom nem azt jelenti, hogy bármit megtehetnek az eredmény elérése érdekében, de korábban valahogy így volt értelmezve az "edzői módszer". Ennek egy szeletét láthatjuk felnagyítva, noha itt a tanár gyönyört lelt abban, hogy kínozhatta ezeket a sportolókat. A felnövő tornászfiú, Dongó csupán azt tudta továbbvinni, amit ő maga is kapott edzéseken. Annak ellenére, hogy gyűlölte ezt a fajta bánásmódot, mégsem tudott más mintához nyúlni. A szocializmus vasfegyelme és az a hangulat, amit a film képi világa áraszt (panellakás, régi iskolatáska, ablakon át kidobott fenyőfa stb.) teljesen ellentétes a történetben kronológiailag később megjelenő kanadai modernitással és lazasággal, ahol bizony más módszerek szükségeltetnek a sportolói fegyelem eléréséhez. Ebben a filmben nagyon sok érzelem bújik meg. A témában talán az egyik legjobb magyar filmnek számít a Fehér tenyér.

Különleges hangulat, mély és drámai mondanivalóval. Többszöri nézésre is mindig felfedeztem benne valami - számomra újat. A váratlan fordulat a cirkusznál meglepett. Jó volt.

Motiváló film,csodás történet. A cirkuszi rész tökéletesen egybefonódik a tornászvilággal,ráadásul nagy részben magyar vonatkozású. Örök kedvenc!

A hozzászólás cselekményleírást tartalmazhat!

Nagyon jó, hogy készült egy olyan sportfilm, ami azt mutatja be, hogy nem a bántalmazás vezet a tanítványok sikeréhez, sőt, elítélik a bántalmazás legcsekélyebb formáját is. Lelkileg gyógyító ez a film még úgy is, hogy szörnyű az első fele (illetve k... Többésőbb is van ilyen jelenet), de talán pont azért, mert rávilágít, hogy az milyen káros. És átérezteti azt is, hogy milyen kín az, ha egy gyerek még a szüleire sem számíthat, mert csak tovább mélyítik a fájdalmát. Ezeket tehát borzasztó volt látni, viszont a tornászokat nézni gyönyörűség volt. A felvételek összevágása zseniális. Csak a cirkuszi tornászmutatványból alig lehetett látni valamit sajnos, mert az rossz szögből lett felvéve, illetve túl gyorsan lett váltogatva a másik felvétellel. De így viszont nagyon drámai lett, és jól jön ki. Dongó felépülése és visszatérése pedig rendkívül inspiráló.

Nagyon jól visszaadja azt a szörnyűséget, amit a gyerekekkel műveltek. Számos dokumentumfilmben láttam ezt. Helytálló.