Go Trabi Go

Kultikus német vígjáték, amely a rendszerváltás utáni keletnémet Struutz család első „nyugati” utazását meséli el, miközben a Trabantjuk, „Schorsch” szinte családtagként szerepel. A stílus könnyed, szatirikus, tele tipikus kelet–nyugati klisékkel, ab... Többszurd, de bájos humorral, a hangulat pedig a szabadság új ízét és az identitáskeresést idézi. A cselekmény egy útifilm szerű, kiszámítható, de kedves bonyodalmak sorozata, ahol Udo, Rita és lányuk hétköznapi emberekként szembesülnek a nyugati világ abszurditásaival; a karakterek archetipikusak, szerethetőek, főleg Wolfgang Stumph hiteles, komikus alakításával. A forgatókönyv ötletesen egyensúlyoz a szatíra és a nosztalgia között, Peter Timm rendezése érzékenyen ragadja meg a korszak hangulatát, bár a poénok némelyike ma már kissé elavult. Objektív értékét a korszak hiteles megidézésének, szubjektíven a könnyedsége és a Trabant-mítosz miatt elsősorban azoknak ajánlom, akik érdeklődnek a történelem, az útifilmek vagy a retró vígjátékok iránt.

Egy tuti film jó poénokkal és a tipikus hangulattal. Akik látták a filmet, már tudják, hogy miért is jó. Akik még nem, nos, azok pont ezért nézzék csak meg. Szóval filmre fel és jó szórakozást!

Mindig nagyon kellemes nosztalgia látni ezt a filmet. Csóró kis hazánkban nagyon sokaknak, köztük nekem is sok kedves emléke van erről a kelet-német autóipari csodáról, jellegzetes hangja, lóerőktől duzzadó motorja, mindent kibíró papundekli váza és ... Többindexkapcsolóhoz hasonlító váltója legendás. Mégis, az embert elvitte bárhová és a szívéhez nőtt. Peter Timm egy időálló és kimondottan jó poénokkal tarkított filmet pakolt az asztalra, Wolgang Stumph játéka pedig élmény. Nem ül le a film, mert mindig van valami megpróbáltatás, amit az élet a szerethető szász család elé torlaszol. A zenei aláfestések nagyon jók, főleg mikor a formás kiscsaj elkezd énekelni, de még arra is kiterjedt az alkotók figyelme hogy bemutassák a két utódállam közti akkori különbséget, ez főleg a regensburgi látogatásban csúcsosodik ki. Persze mai szemmel már fura az a számítógép meg a hatalmas magnós rádió, de istenem, ilyenek voltak a 90-es évek. A nem túl veretes német filmgyártás egyik ékköve.

Remek retro jó poénokkal. Egyszer legalább érdemes megnézni, ha unod az amcsi giccset. Élet van ebben a filmben, ami jellemző volt anno az akkori korban.

Szívesen szexeltem volna Jaquelinnel annak a Trabinak a hátsó ülésén...