De nem is annyira a konkrét szavak a lenyűgözők, hanem a mögülük kirajzolódó egyenesség és hitelesség, amelyek arról adnak tanúbizonyságot, hogy a tévézés hajnala még valóban egy aranykornak volt mondható a média szempontjából. A Jó estét, jó szerencsét! pedig lehet, hogy egy világos szerkezet és történet nélkül összehegesztett mozgókép, de a gondolatait tökéletesen viszi végig és koronázza meg végül főszereplője beszédével. És végül is egy filmben ez éppen olyan fontos, mint bármilyen technikai bravúr... 8/10 Több
